Császár Adrienn: A skizofrénia vizualitása

Császár Adrienn mestermunkája a skizofréniáról

„Napjainkban minden századik ember diagnosztizálható skizofréniával, amelynek – a gyakran félinformációkból fakadó – társadalmi narratíváit s megítélését stigmatikus, negatív sztereotípiák övezik. A mestermunka célja, a skizofrénia pontos és sokrétű ismertetése a pszichodiagnosztikai alapoktól kezdve, a betegek vizuális és képzőművészeti reprezentációjáig, melynek struktúráját átszövik két skizofréniával élő alkotó gondolatai, művei. A könyv kialakításának minden részlete prezentálja a skizofrénia jellemzőit, grafikai, nyomdatechnológiai és anyagbéli elemei pedig folyamatos interakcióra késztetik az olvasót, aki ezáltal kerül még közelebb e betegség megismeréséhez, ledöntve a skizofréniához fűződő előítéletek falát. ”

Egyre több a mentális zavarban szenvedő

Ma az érintőképernyők és okosotthonok világában kérdésessé vált a művészek milyen módon tudják megszólítani az embereket. Van-e egyáltalán bármilyen igény erre vagy mindenki csak pörög élete mókuskerekében és közben egyre többen közülünk mentális zavarokkal küszködünk. Minden negyedik ember szenved ettől kisebb nagyobb mértékben a kioldatlan, feloldatlan folyamatos feszültség miatt. Ha ennek felmerül a gyanúja érdemes időben pszichológus segítségét kérni.

A művész nézőpontjából egyetlen jó út van kiteljesedni a művészetben. Egyre nagyobb ajtót tárni a világra, ami az alkotó perspektívájából hiteles. A piac igényeire fittyet hányva, belső tűzben kovácsolva az alkotást, a sikert nem számokban mérve.
Császár Adrienn diploma munkája ezen ösvény mentén haladva készült el. Témája a skizofrénia, merész választás volt, hiszen ahogyan a többi mentális problémát is, titokzatosság és köd veszi körül.

„Őrültnek lenni” szégyen?

„Őrültnek lenni” szégyellnivaló, olyan állapot amit többnyire csak halkan elsuttogott szóbeszédből ismerünk és természetesen csak mással fordulhat elő. Ha az utunk egy pszichiátriai betegeket kezelő épület mellett vezet, el összehúzzuk magunkat és hálásak vagyunk érte, hogy a falak mögött zajló eseményekről kevés tudásunk van. Félelemmel vegyes kíváncsiságunkat igyekszünk mélyre temetni magunkban azt gondolván, amiről nem tudunk, az bizonyára elkerül majd minket.

A számos mentális betegség közül talán a skizofrénia a leginkább félreértett és megbélyegző elmeállapot. Az alkotó személyes érintettsége révén – egy rokonán keresztül – került kapcsolatba a skizofréniával amelynek során nem csupán a betegséget magát ismerte meg testközelből de szembesülnie kellett a társadalom ítéleteivel  és  a kirekesztettséggel is.

A művészet társadalmi szerepe

A művész teret adott az experimentális tipográfiának, a kísérletezős kiadványszerkesztésnek és művészet társadalmi szerepét is hagyta kibontakozni. A kiadvánnyal vállalta, hogy felhívja a társadalom figyelmét a hálátlan és szégyellnivalónak kikiáltott témára. A grafikai világ és a tipográfia töredezettsége összecseng a skizofréniával küszködők lelkiállapotával.

A személyes érintettség és a szakirodalommal való alátámasztás garancia a hitelességre mindemellett a teljes művet átszövi két skrizoféniával élő alkotó gondolatai és művei. Az alkotás nem csupán nyelvi-logikai eszközökkel, hanem elvont módon textúrákkal, színekkel, formákkal, ritmussal is kommunikál.

A mű teret nyit

A könyv végig lapozásával nem kapunk feloldozást a téma körül bennünk esetleg felhalmozódott feszültségekre, inkább új kérdésekkel teret nyit a nagyobb rálátásra, megértésre. Felismerhetjük hogy a skizofrénia vagy bármely más a normáktól eltérő mentális állapot sokkal közelebb van hozzánk mint azt feltételezzük.

Császár Adrienn művével elérte célját: a témát alaposan körbejárja, bemutatja és közelebb hozza hozzánk.

 

 

 

Hatékony kommunikáció a párunkkal

Mi nők folyamatosan tanuljuk a férfi működését a saját tapasztalataink alapján. A változásaink magukkal hozzák a kapcsolataink változásait is. Senkit sem változtathatunk meg saját magunkon kívül. Ha változásra vágyunk, akkor először nekünk kell változnunk, ezzel invitálva a hozzánk kapcsolódókat is a változásra. Hogyan érdemes ehhez hozzákezdeni és mi az, amit inkább ne válasszunk?

Ne akarjuk eldönteni helyette mit, csináljon!

A férfiminőség aktivitás, cselekvés. Az okos nő nem mondja, meg a férfinak mit kell csinálnia. Az igazi férfi ezt nem is engedné. A legjobb, amit tehetünk, ha megbízunk a férfiban, a döntéseiben és a tetteiben még akkor is, ha nem értünk vele mindenben egyet.  Nem biztos, hogy tökéletes lesz a végeredmény vagy pontosan olyan lesz, mint amilyenre számítottunk, de nem ez a lényeg. Ami a legfontosabb, hogy ne vegyük ki a férfit az erejéből azzal, hogy megmondjuk, neki mit csináljon. A férfi vezet a nő pedig követi lehetőséget adva arra, hogy hogy mindenki a saját szerepénél maradhasson. A férfi legyen férfi, a nő pedig nő. A bizalommal, amivel a férfit megajándékozzuk, elérhetjük, hogy a véleményünket kérje. Ilyenkor gyakorolhatjuk a megengedést. Az is jó, ha hallgat ránk és azt teszi, amit mondunk, és az sem okoz gondot, ha végül mást választ.

Engedjük el az elvárásainkat!

Az elvárások és utasítások ellenállást fognak kiváltani ezzel ugyanis megfosztjuk a szeretett férfit a szabad választásától. Ha eredetileg az volt a szándéka, amire kértük akkor sem tanácsos hangot adni az elvárásainknak, mert letörhetjük a lelkesedését. Mi lenne, ha mostantól amit eddig felszólító módban kértünk mostantól kéréssé gyúrnánk át? A kérésben szabad választás van, és szabadság íze van.
A: te mit gondolsz, mi lenne ha?
Az így kezdődő kérdések módot adnak arra, hogy a férfi megfontolja őket és nem érzi sarokba szorítva magát, hogy muszáj azt tennie, amit te szeretnénk, hogy tegyen.
Ha segítségre van, szüksége a hogyan-ban a kulcsarkrisztina.hu oldalon megtalálja.

Ne játsszuk a megmentő szerepét!

Ha meg akarjuk menteni a párunkat és helyt állunk helyette megfosztjuk az erejétől. Kitépjük az oroszlán bajuszát, karmait és kihúzzuk a fogait. Hogyan lehet tisztelni egy minden erejétől megfosztott uralkodót? Leginkább sehogyan. Ma már nem hal éhen a nő a férfi nélkül mégis jó, ha hagyjuk, hogy a férfi saját erejébe beleállva teremtsen anélkül, hogy ránk támaszkodna. Ez nem a támogatásunk hiányát jelenti, pusztán csak annyit hogy hagyjuk érvényesülni és hagyjuk, hogy a férfi, férfi lehessen az oldalunkon, hagyva, hogy használja az erejét és egyenrangúnak érezhesse magát a kapcsolatban. A szánalom, a megmentés felsőbbrendű nézőpontok, amelyek megbontják a harmóniát. Vele együtt teremtsünk ne helyette. Használjuk a hatékony kommunikáció eszközeit.

A férfi nem gondolatolvasó

Tipikus női viselkedés hogy azt hisszük a férfi képes olvasni a gondolatainkban. Magától ki tudja találni a vágyainkat. Ha elvárások nélkül képesek vagyunk megfogalmazni mit szeretnénk sok sértődést és duzzogást megspórolhatunk. Életünk  párjának pedig megkönnyíthetjük a dolgát, hiszen ő boldoggá akar tenni minket és szívesen tesz a kedvünkre, csak kérnünk kell. Fontos hogy a kérés ne az elvárás, követelés teréből érkezzen. A megengedés terében a férfi választhat és örömmel megteszi, amit kérünk. Ha mégsem akkor az elgondolkodtató a kapcsolat minősége szempontjából. Ha külső segítségre van szükségünk a tisztánlátáshoz vegyünk részt párkapcsolati tanácsadáson.

Ikerláng, lélektárs

A férfiak többnyire gyakorlatiasak és racionálisak és nehezen emészthető a számukra, ha spirituális elméletekkel tömjük őket. Olyan információkat érdemes átadni a nekik, amit meg is tudnak hallani. A megfoghatatlan előző életekre vonatkozó sztorik értetlenséget vagy közönyt váltanak, ki legrosszabb esetben falakat épít ellenük a saját védelmében a kedvesünk.

Derítsük ki őt milyen témák foglalkoztatják és legyünk ezekben kissé jártasak. Mi az a megoldás, amit csak mi tudunk? Mi az a legegyszerűbb és legnagyszerűbb mód, ahogyan ezt átadhatjuk a számára? A gördülékeny nő-férfi kommunikáció elsősorban a nő kezében van. A nő sokat tud tenni érte, hogy olajozottabb és hatékonyabb legyen az információáramlás.
Az önismereti tréning nagy hozzájárulás lehet a fejlődésünkhez.

Legyünk mi magunk az az elvárás nélküli tér amiben a férfi bele tud állni az erejébe és férfi lehet mellettünk és közben támogathatjuk a teremtő női erőnkkel anélkül hogy gyengítenénk. Válasszuk a nyertes-nyertes pozíciót.

 

A gyermeknevelésről

A gyermeknevelés a gyermek fogadása és várása, a reproduktív időszak (gyermekvárásra felkészülés, a fogamzás, a várandósság, a szülés és a szülést követő néhány hét), a család, a pár és a nő életében új helyzeteket, állapotokat teremt, akárhányadik gyermek is születik. Ennek a testben végbemenő változások mellett különös figyelmet kell szentelni a lelki folyamatokra és ezek egymásra hatására.

Gyermeknevelés trendek

Mindenkire számára működő recept sajnos nincs, de alapvető elvek betartásával megkönnyíthetjük ezt az örömökkel és nem mindig könnyű feladatokkal teli időszakot.  A gyermeknevelésben, mint minden másban is folyamatosak a változások. Az ötven éve érvényes nézőpontok nagy része mára már idejét múlt leginkább a társadalmi változások miatt. A kemény szigorú nevelést felváltotta a gyermeket individuumként kezelő, elfogadó hozzáállás. Alapvető a gyermeknevelésben a szeretetteljes biztonságot nyújtó légkör és az odafigyelés, odafordulás.

Adjuk oda az időnket

Az odafigyelés a legalapvetőbb meghatározója a szülő gyermek kapcsolatnak. A sok drága játék helyett a gyermek inkább az időnket és a figyelmünket igényli. Ez részben a gyermek fizikai igényeinek kielégítését jelenti, emellett fontos a társas kapcsolati igényeinek figyelembe vétele is. Nyilván fontos az evés, alvás, levegőzés, de az aktív jelenlét, játék és beszélgetés is elengedhetetlen a gyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez.

Keressünk örömteli közös tevékenységeket

Ezt kinek-kinek magának kell kitapasztalnia mi az a közös, a szülő és a gyermek számára is örömet adó tevékenység, ami öröm és nem kötelesség a szülő számára. Ezt a gyermek igényei alakítják elsősorban és a szülő pedig a tapasztalatok alapján eldöntheti, hogy a meseolvasás, mondókázás, kreatív tevékenységek vagy a játszótéren eltöltött idő legyen hangsúlyosabb. A gyermek kicsi, de a kifinomult érzékeivel tudni fogja, hogy csupán kutya kötelességből vagy valódi örömből foglalkozunk vele. Keressük meg azokat a közös pontokat akár más kisgyermekes szülőkkel együttműködve, amelyek színesebbé teszik a közösen eltöltött időt.

Mutassuk ki a szeretetünket

Fontos hogy mutassuk ki a szeretetünket a gyermek felé fizikai szinten öleléssel, simogatással és verbálisan is. Dicsérjük, erősítsük önbizalmát bármilyen is az eredmény és főleg ne hasonlítgassuk a teljesítményét más gyermekekével. A szeretet érzése a szeretetteljes kapcsolat a gyermekkel meghatározza és átitatja a család mindennapjait. Ha szülő és a gyermek közötti szeretetkapcsolat erős, akkor a mindennapi tevékenységek nem csupán rutinból zajlanak, hanem rugalmasan folyamatosan alkalmazkodva a gyermek mindenkori igényeihez. A gyermeknevelés nem csupán egy papírforma és táblázatok alapján végrehajtott mechanikus tevékenység, hanem egy érzelmekkel teli, a gyermek minden rezdülését követő biztonságot és állandóságot nyújtó jelenlét a szülő részéről.
A gyermek magabiztossá válhat ebben a támogató légkörben és a szülő gyermek kapcsolatára egyfajta könnyedség a jellemző.

Legyünk rugalmasak

A gyermeknevelésben semmi sem határozható meg percnyi pontossággal előre. Mindig lehetnek váratlan helyzetek és a gyermekek fejlődési üteme is különbözhet. Az átlagok támpontot nyújtanak abban, hogy észrevehessük, ha van olyan terület ahol több odafigyelést esetleg speciális fejlesztést igényel a gyermekünk, de ő nem egy statisztikai adat, hogy mindent pont akkor és pont úgy csináljon, mint a többiek. Bármilyen ütemben is fejlődik a gyermek az elfogadó szeretetteljes és biztonságos légkör minden gyermek számára fontos és önmagában is teret ad a fejlődésnek.

Semmit se vigyünk túlzásba

Ha odafigyelő és szerető szülők vagyunk, akkor már elég jó szülőknek tarthatjuk magunkat. Mint mindenben itt is óvakodni kell a túlzásoktól. A mindent feláldozó, a gyermek minden rezdülését leső szülőnek nagy esélye van rá, hogy egy akaratos mindenért hisztiző kis pukkancsot neveljen. Jelöljük ki a határokat! A szeretet nem azonos a mindent a szabad a gyermeknek nézőponttal. A gyermeknek szüksége van a határokra, a szabályokra. Akkor érzi magát biztonságban, ha szülei érett felnőttként kijelölik és betartatják vele ezeket.

Legyünk következetetesek

Ez nem drákói szigor jelent, hanem következetes szabályokat, amelyeket szeretetteljes légkörben nem is nehéz betartani. A következetességet érdemes itt jobban kiemelni, mert ha vannak szabályok, amelyeket néha be kell tartani máskor pedig nem akkor azok nem szabályok és a gyermek következetesen át is fogja hágni őket.  Ha szükséges akár a szülő is dolgozhat az önismeretén ezzel megkönnyítve a saját és a gyermek dolgát is.

Dícsérjük a gyermeket

A dicséretekkel, pozitív megerősítésekkel pedig ne takarékoskodjunk. A gyermek úgy tud bízni önmagában és abban, hogy helye van a világban, ha hozzásegítjük a sikerélményekhez és biztosítjuk róla, hogy kitartással bármit elérhet, amit csak akar. A legjobban azzal segíthetjük a fejlődését, ha semmit nem csinálunk meg helyette, amire már képes, és amire már képes, abban megerősítjük ezzel növelve a lelkesedését és önbizalmát.

A szülői példa hatalma

Ne feledkezzünk meg a szülői példamutatásról. A szülő a felnőtt, övé a felelősség, az ő példája mindennél erősebb a gyermek számára. Amit tesz az ezerszeresen fontosabb, mint amit mond, és ha ez a kettő nem fedi egymást, akkor szülőként biztosak lehetünk benne, hogy a példánk lesz a motiváló a gyermek számára és nem az amit szajkózunk. Például ha szülőként tiltjuk a dohányzást és mi magunk dohányzunk, akkor nem mondhatjuk magunkat hitelesnek és kisebb az esélye annak, hogy a gyermek majd a nemdohányzók táborát fogja, erősíteni mintha mi sem élnénk vele.

A legfontosabb mind ezekkel együtt, hogy szerető, odafigyelő légkörben nevelve gyermekünket biztosítjuk számára hogy érett felelősségteljes, értékes felnőtté válhasson. Szülőnek, anyának lenni nem mindig könnyű mégis csodálatos feladat.

Hogyan előzhetjük meg a válást?

Az udvarlás szakaszában és az esküvő környéki eufóriában senki nem gondol arra, hogy ez a csodás idill egyszer véget is érhet és a pár tagjainak szétválhatnak útjai, a kapcsolatnak válás lehet a vége.  A szerelem hatalma végtelen vagy mégsem?
Ma Magyarországon a házasságok nagy része válással végződik és a helyzet évről évre rosszabb lesz.
A válás bármilyen békés is mindig kudarc. Mindkét fél számára nehéz és sebet ejt a lelkünkön. Szükségtelen úgy tenni mintha nem viselne meg és magunknak főleg nem érdemes hazudni.

Az önismeret sokat segíthet

Igényel némi önismeretet megfelelően értékelni magunkat és tisztán látni a céljainkat. Egy biztos lábakon álló párkapcsolat erőssé tesz, harmóniát teremt bennünk lélekszinten. Mindannyian erre vágyunk, hogy táplálva és védve legyünk és mi is megadhassuk ugyanezt a párunknak. A nő a férfire vágyik a férfi a nőre. Az hogy a kapcsolat mennyire lesz, kiegyensúlyozott függ a motivációtól is, amire alapozták. Sokan saját maguk sem ismerik fel, hogy pusztán birtoklási vágyból vagy egy helyzetből való menekülési út gyanánt kötnek házasságot. Ezzel sajnos már a házasságkötés napján megtették az első lépést a válás felé, ami nem jelenti azt, hogy a szerelmi házasság nem végződhet így.

A hétköznapok taposómalma

A hétköznapok taposómalmában minden kapcsolat próbára van téve. A rózsaszín köd feloszlik és marad a csupasz valóság. A pár mindkét tagjáról kiderül, hogy nem hibátlanok és ezzel a másik félnek is szembe kell nézni, leszámolni az illúziókkal. Ha az önismeretnek már eljutottunk egy szintjére, akkor nem csalódunk. Ha nem akarjuk megváltoztatni a párunkat emellett hajlandóak vagyunk a birtoklás és kisajátítás nélkül szeretni, akkor működhet a kapcsolat. A szeretet elfogadó, megbocsájtó és nem ad teret az önzésnek.

Együtt is maradjunk egyéniségek

Mindannyiunknak megvan a saját világképe, nézőpontjai, egyedi értékrendje, amihez ragaszkodunk, és senki nem vágyik rá, hogy ezeket bárki más felülírja vagy megkérdőjelezze a helyességüket. Ezektől vagyunk egyéniségek. Egy jó kapcsolatban megengedés van a felek között a különbözőségeikben is.

Jó, ha tiszteljük egymás határait és csak odáig megyünk el a párunk megismerésében ameddig ő jónak látja. Mindenkinek vannak olyan belső titkai, amit nem oszt meg könnyedén másokkal ezt tartsuk tiszteletben. Amikor eljön rá az idő, amiben érintettek vagyunk úgyis meg fogjuk tudni. Az erőszakos tolakodó kíváncsisággal csak a távolságot növeljük és sebet ejtve a társunk lelkén a válás felé vezető úton haladunk egy lépést. Ha a párunk felé elfogadással fordulunk, tapintatosak vagyunk vele és megértők akkor tartós kapcsolatra számíthatunk, ami akár örökké is tarthat.

Kezeljük a helyén az egónkat

Az egónk elő tolakodik időnként és ilyenkor nehéz fenntartani ezt a kellemes állapotot. Ilyenkor jó résen lenni és elcsípni önmagunkat, tudatosan kezelve a kellemetlen helyzeteket. Az egonk azt mondja, a párunknak olyannak kell lennie, mint nekünk. Ha valamit nem ugyanúgy tesz, akkor a nem helyes. Persze a józanész szabályai tudatják velünk, hogy ez nem így van, de automata üzemmódban önzők lehetünk. Tegyünk, azért ahogy a tudatosság hassa át a kapcsolatunkat, ne csak véletlenszerűen reagáljunk. Minél inkább a saját képünkre formáljuk, a társunkat annál messzebb kerülünk tőle még akkor, ha ez nem látványos.

A közös gyermek összetart?

A házasságok természetes velejárója a közös gyermek vállalása. Számos esetben a kapcsolat megromlása utáni együtt maradást is az erre való hivatkozással választják a pár tagjai. A gyermek akkor is érzékeli a harmónia hiányát, ha kínosan ügyelünk minden szavunkra és mozdulatunkra. Az anyagi függés is gyakran oka a párok együtt maradásának. Ilyenkor a megalkuvó fél a helyet hogy beleállna az erejébe és a saját lábára állna, a teljes függést választja. Talán kényelemből talán félelemből.

Tiszteljük egymás határait

Az egyén határainak tartós megsértésének érzelmi robbanás lesz előbb vagy utóbb a következménye és a lelkében megtiport fél kilép a kapcsolatból.
Ilyen határsértés például a félrelépés, az italozás illetve a szerencsejáték. Az ego segít megőrizni a saját identitásunkat akár olyan mértékben, hogy kiüresedhet a kapcsolat és eltávolodnak egymástól a felek. A párkapcsolati tanácsadás is segíthet együtt maradni ha mindkét fél nyitott erre.

Kemény önismereti út: a válás

A fentek mindegyike váláshoz vezethet, amit egyénfüggő ki hogyan dolgoz fel. Van, aki könnyen megáll a saját lábán is és van, aki összeroppan. Bármi is legyen a végeredmény a válás fontos lecke önmagunk mélyebb megismerésére.
Ha már valóban nem megy, tovább együtt igyekezzünk méltón, egymást továbbra is tiszteletben tartva elköszönni egymástól megőrizve mindazt a jót és szépet, amit együtt átéltünk. Ebben is kérhetjük a szakember segítségét ha szükséges.

Tegyél minden nap a párkapcsolatodért

A párkapcsolatok manapság könnyen tönkre mennek, sokan választják az új kapcsolatot ahelyett, hogy tennének a régiért. Van néhány szabály, amit ha betartunk, harmonikussá tehetjük a párunkkal való viszonyt. Ha szükséges párkapcsolati tanácsadás keretében is segítek.

Sokan hiszik, hogy ha megszerezték a hőn áhított partnert, akkor hátra dőlhetnek, és nem kell többé semmit tenniük a kapcsolatért. Ez bizony súlyos szarvashiba. A kapcsolatot akár a virágot, gondozni, táplálni kell, különben tönkremegy, akár meg halhat.

Ügyeljünk a szavainkra!

A maró gúny a sok kritika mérgezett nyilakként soha nem gyógyuló sebeket okoz. Még tréfából se gúnyolódjunk vagy fenyegetőzzünk szakítással. A szavak energiája akkor is pusztító, ha viccnek szánjuk őket.

A kedves szavak hitelüket vesztik, ha közben a lelkünk tele van fájdalommal, negatív érzésekkel. A harag, a bosszúvágy, féltékenység elégedetlenség mind rombolnak. Minden ki nem mondott gondolat rezgése ott van a levegőben és hat a környezetünkben lévő tudatalattijára.

Néha jobb hallgatni

Ha nem tudunk dicsérni akkor inkább ne, mondjunk semmit. Soha ne értékeljük le párunk képességeit, ne nevessük ki ügyetlenkedéseit vagy sikertelen erőfeszítéseit bármivel kapcsolatosak is. Főleg mások előtt ne tegyük gúny tárgyává, mert ezzel az önérzetébe gázolunk.

A párunkról alkotott képünket ne a mások ítéleteiből gereblyézzük össze. Mindenkinek joga van azt gondolni, amit akar, nekünk nem kell ezzel azonosulni. Nem tanácsos túl sok mindent részletesen megosztani másokkal a kapcsolatunkról. Ezzel akár vissza is élhetnek arról nem is beszélve, hogy az információk sérülhetnek is és már nem az eredeti verzió forog kézen, közön.

Ha már mienk az áhított lovag az nem jelenti azt, hogy innentől hátra dőlhetünk, és nem kell többé csinosnak és ápoltnak lennünk. Tegyünk meg mindent továbbra is hogy szépnek láthasson, minket a párunk.

Ne gyűjtsük a sérelmeket

A felbukkanó nézeteltéréseket beszéljük meg, ne hagyjuk felhalmozódni, mert ez menthetetlenül szakításhoz vezethet. Az ötleteinket, nézőpontjainkat ne erőltessük rá a párunkra. Vegyük figyelembe ő mit szeretne és találjuk meg a közös nevezőt.

A munkahelyi stresszt ne próbáljuk teljes egészében otthon levezetni. Ha szünet nélkül ömlik belőlünk a panasz, az nagyon lelombozó tud lenni.

Az természetes, ha féltjük a párunkat, de a túlzásba vitt féltékenységgel, ellenőrizgetéssel, felelősségre vonással az ellenkező hatást érjük el. A vádjainkra adott válasz az lesz, hogy vagy valódi okot szolgáltat majd az aggodalmainkra vagy lelép.

Kerüljük el a felesleges vitákat

Döntsük el mi a fontosabb? Bármi áron megvédeni valós vagy csak annak vélt igazunkat vagy a béke? A legtöbb vita valójában teljesen lényegtelen dolgok körül zajlik. Ha kiharcoljuk az igazunkat, akkor sem biztos, hogy jól fogjuk magunkat érezni a bőrünkben, a vesztes fél pedig még kevésbé. Ha olyan kérdésről van szó, amelyben mindenképpen meg kell védeni az igazunkat, azt is szelíden tegyük. A párunk nem ellenség, akit el kell tiporni és meg kell semmisíteni. Inkább nézőpont egyeztetés legyen, mint vita és legyünk nyitottak a kompromisszumra is. A kapcsolatápolás és a kritika nem fér meg egymás mellett.

Kerüljük el a romboló kritikát, az csak az alkalmatlanság és a bűntudat érzését táplálja. A kritika a másik félben is felkelti a védekezési ösztönt és úgy érzi, a saját maga védelmében vissza kell vágnia. A folytonos bírálat minden kapcsolatot tönkretesz. Ha a párunk hibázott és már megbocsájtottunk neki, akkor ne olvassuk a fejére újra és újra. ezzel ártunk a kapcsolatunknak.

 

 

 

Stresszkezelés könnyedén

A stresszkezelés kikerülhetetlen, az életünket behálózzák a stresszhelyzetek, amelyek egy részére nem vagyunk, befolyással másokat pedig választunk, illetve fel tudunk rájuk készülni. Addig ez nem okoz gondot, amíg ezeket a helyzeteket a helyén tudjuk kezelni. Minél tudatosabban kezeljük, ezeket a helyzeteket annál könnyebben átlendülünk a nehézségeken.

Stresszkezelés

Stresszes helyzet az esküvő, gyermekszületés, ballagás, sőt a nyaralás is érzelmi szinten örömöt adva. Káros stressz például egy baleset, a munkahelyi illetve tanulással, vizsgákkal kapcsolatos feszültségek, természeti katasztrófák, belső konfliktusok, párkapcsolatban éljek vagy jobb inkább egyedül. Ezek mindegyike számos fokozatban létezik és az is számít, hogyan vagyunk képesek fogadni, hogyan reagálunk rá.

A stresszre adott válaszunkat több dolog befolyásolja az egyik legfontosabb, hogy mennyire vagyunk rá hatással, mennyire tudjuk befolyásolni. A váratlan esemény, például egy súlyos baleset nem látható előre, ezért nagy megrázkódtatást okoz. Ezzel szemben például a vizsgázásra már akkor számítunk, amikor elkezdünk egy adott képzést. A megoldások között a stresszkezelés tréning is előkelő helyet foglal el.

Ne hagyjuk felhalmozódni a stresszt az életünkben

A tartós stresszre a test válasza szorongás, depresszió, agresszió vagy az immunrendszer gyengülése, magas vérnyomás lehet. Hosszú távon fizikai betegségek akár szív-érrendszeri gondok, anyagcsere zavarok vagy daganatok is kialakulhatnak a fel nem oldott stressz hatására. A figyelmeztető jeleket érdemes komolyan venni és változtatni ahol lehet.

A stressz levezetésének illetve csökkentésének számos módja van. Számos mindennapi apróság is ide tartozik, mint például a szépen megterített asztal, a finom ételek. A kellemes körülmények között elfogyasztott finomságok oldják a feszültséget.
Egy lazító fürdővel is oldhatjuk a mindennapokban felhalmozódó stresszt. Fürdősókkal vagy olajokkal, gyertyákkal tovább fokozhatjuk a hatást.

Találjuk meg a nekünk való stresszoldást

Az érintés, simogatás a nevetés is lazít és boldogabbá tesz. Ne feledkezzünk meg a passzív illetve aktív pihenésről sem. Színház, mozi, kirándulás, barátokkal eltöltött idő, kinek mi a legmegfelelőbb.
Egy kedves háziállat is terápiás hatású. Egy kutya vagy egy cica gondozása, sétáltatása és a szeretet amit áramoltatunk vele remekül oldja a feszültséget.
A rendszeres sportolásnak is nagy szerepe van a stresszoldásban.
Napi 30 perc kocogás, kerékpározás vagy úszás remek módja a feszültség levezetésének. Bármilyen más sport is tökéletes a testi-lelki összhangunk megteremtésére.
A gyógynövényeket is segítségül hívhatjuk a nyugodtabb élethez. A komló, a citromfű és a levendula illóolaj, tea vagy illatpárna formájában is jó szolgálatot tesz.

 

Párkapcsolat ápoló tippek

 

A valódi társunkat megtalálni sem mindig könnyű, és ha meg is akarjuk tartani abba muszáj energiát fektetni, mert magától semmilyen kapcsolat sem működik. Amikor a kezdeti nagy érzelmek megfakulnak, jól jön, néhány hasznos tipp hogyan működtethetjük tovább mindkét fél megelégedésére a kapcsolatot.

Ha meginog a párkapcsolat

A kapcsolatot elkezdeni nem igényel nagy energia ráfordítást. A kezdetekben minden nagyon szép és rózsaszín ködben úszik minden és van a levegőben egy folyamatosan jelen lévő izgalom, ami érdekessé teszi az együttlétet. A későbbiekben, hónapok vagy évek múltán felbukkannak azok a megoldandók, amelyek ha szőnyeg alá seprünk, és nem keresünk rájuk megoldást akkor a kapcsolat halálát jelenthetik. A valódi feladatot az, hogyan őrizzük meg a szerelmet és eközben egyenrangú partnerként működjünk a kapcsolatban alá, fölé rendelődés helyett szövetségben együtt működve. Ha egyedül nem megy, kérhetünk párkapcsolati tanácsadás keretében is segítséget.

Hétköznapi játszmáink

A leggyakoribb hétköznapi játszma hogy a férfi elfelejt valami fontosat a nő pedig felbosszantja magát ezen és ahelyett, hogy nagyvonalúan kezelnék a helyzetet jelentőségtelivé teszik és kész is a vita. Lassan elsimul, aztán újabb baki történik, és apránként gyűlnek a sérelmek. Ez persze nem kell, hogy így legyen. Ha tudatosan kezeljük, ezeket a helyzeteket nem kell, hogy felgyűlve szakításhoz vezessenek. Nagyvonalúság és a sérelmek vádaskodás nélküli feloldása a megoldás.

Tolerancia és nagyvonalúság

A nézeteltérés megelőzhető, ha teljesen másképp reagálunk, mint ahogyan szoktunk hasonló helyzetben például hiszti helyett azt választjuk, hogy kedvesek és elnézőek vagyunk. Ez nem jelenti azt, hogy a párunknak engedélyt adunk rá hogy hibázzon, és innentől ezt bármikor megteheti csupán a közlés módja, hogy hol és miben hibázott finomodik és vezet egy mindenki számára kedvezőbb megoldáshoz.

Vegyük észre a jót és szépet az életünkben

Az élethez és úgy általában mindenhez való pozitív hozzáállás is jelentősen befolyásolja a kapcsolatunk minőségét és tartósságát. Ha negatív a hozzáállásunk a párunkhoz és minden máshoz is az hosszútávon mérgező lehet, és ki van szívesen együtt egy olyan emberrel, aki mindenben a rosszat a nehézséget látja. Érdemes tudatosan keresni saját magunkban is másokban is a jót és ennek hangot is adni dicséretek elismerések formájában. A kritikákat pedig nem kell magunkban tartani, de igyekezzünk humorba csomagolva tálalni és ahelyett, hogy felnagyítanánk, a hibát inkább vegyük le róla a jelentőséget.

Legyünk hálásak és tudatosak

Igyekezzünk elkerülni a megszokások unalmasságát, ami jelentheti a testi kontaktus egyhangúságát vagy hiányát is. A hosszú távú kapcsolatokban hajlamosak vagyunk elfeledkezni az érintésről. Tegyünk érte tudatosan, hogy ne így legyen, ez ne történhessen meg! Érintsük meg a párunkat minél gyakrabban és fogjuk meg a kezét az utcán, mint régen. Bújjunk hozzá, ha hazaért, ezek az aprónak tűnő figyelmességek sokat számítanak a kapcsolat tartósságában. Amit adunk az visszatér hozzánk. A sok érintés, kedvesség, figyelem is a párunktól. Legyünk hálásak, amiért velünk van és megoszthatjuk vele a mindennapok örömeit, feladatait és megoldandóit.

Nőként mindig maradjunk nőiesek és semmiképpen ne próbáljunk a haverokhoz hasonlóan viselkedni. Azt hagyjuk meg nekik hetente egyszer.
A türelem is fontos része a tartós kapcsolatoknak. Türelmesnek lenni egymással és teret adni a másik vágyainak. Ha rosszul esik, hogy a párunk sok időt tölt a haverokkal nem fog attól változni, ha jelenetet rendezünk. Igyekezzünk inkább kompromisszumot kötni és magunk javára felhasználni az értékes időt akár saját barátnős programot keresve.

Legyünk kompromisszumkészek

Ha valami miatt vita támad, akkor hallgattassék meg mindkét fél és igyekezzünk közösen megtalálni a megoldást lehetőleg nyertes-nyertes pozícióban. Ha az egyik fél rázúdítja a dühét a másikra és az pedig duzzogni kezd biztos, hogy nem segít megőrizni a kapcsolatunkban a harmóniát. Nem az a lényeg hogy mindig azonos legyen a véleményünk, hanem az hogy tiszteljük, hogy a másik nem ért velünk egyet. Attól még az ő nézőpontjából neki is lehet igaza.

Igyekezzünk a hétköznapokból néha kiszabadulni egy-egy hétvégére vagy legalább néhány órára. A feltöltődésre lazításra mindenkinek szüksége van. Az apró figyelmességek is sokkal közelebb hozzák egymáshoz a pár tagjait. Nem kell hozzá születésnap vagy karácsony, hogy ajándékkal lepjük meg a párunkat. Nem az érték számít inkább a gesztus és boldoggá tesszük már azzal, hogy gondoltunk rá. Az apró meglepetések, ami lehet édesség, virág vagy bármi más éreztetik a megajándékozottal hogy fontos nekünk.

 

Anyának lenni

Anyának lenni…nagyon sok mindent jelent: elköteleződést, felelősségvállalást, megfelelési kényszert, sok feladatot lemondást és nagyon sok örömöt. Rajtunk múlik, mindezekre milyen nézőpontból tekintünk, és a nehézségeket látjuk inkább vagy az anyaság ajándékát a gyermeket látjuk életünk legnagyobb kincsének.

Az anyaság nem mindig könnyű

Ma az anyaság mindamellett hogy a modern kor vívmányai megkönnyítik a háztartással kapcsolatos feladatokat, nagy terhet helyez a nő vállára. Az anyával szemben támasztott elvárások igen magasak. Meg kell felelnie a párkapcsolatában a munkahelyén, elvárás hogy csinos és fitt maradjon és a gyermeke illetve gyermekei körül is minden mindig rendben legyen. Mindezt gyakran segítség nélkül, hiszen a nagymamák még dolgoznak, vagy messze laknak vagy az egészségi állapotuk nem engedi, meg hogy segítségére legyenek az anyukának. Szerencsések, azok, akik kérhetnek és kapnak is segítséget.

Az anya megtanulja háttérbe szorítani a saját vágyait és a gyermek, a család kerül az első helyre. A társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer megnövekedett, a támogatás, amit az anya kaphat szinte megszűnt. A régi időkben a falvakban élő közösség tagjai ételt vittek és segítettek a háztartási feladatokban. Ma már az sem ritka hogy nem is egy városban élnek a családtagok vagy akár másik országban.

Anyaság és pihenés

A gyermekágy hat-hetes időszaka az anya és a baba összeszokását szolgálja. Ma már nem jellemző hogy ezt az időszakot valóban pihenéssel töltik a nők. Az elvárás óriási. A nő legyen ápolt a nap minden percében, járjon el edzeni és a haja is legyen tökéletes emellett persze a lakás is legyen rendben és a vacsora is ott gőzölögjön időben az asztalon.

A párkapcsolatokban komoly feszültségeket okozhat, ha a férfi nem tudja támogatni a párját vagy akár még másfelé is kacsintgat. A nő anyagi és emberi kiszolgáltatottsága fokozhatja a helyzet nehézségét. Az anyává válás lényegesen összetettebb folyamat, mint amit a média mutat. A mindig mosolygó pufók képű baba és a frissen vasalt hajú édesanya csupán illúzió. A hétköznapok ennél sokkal fárasztóbbak és minden nap elénk tárhat valami megoldandót, amire addig nem is gondoltunk.

A férfi terhei a családban

A férfire is nagyobb teher hárul. Az anyagi felelősség nagyobb része is ránehezik és  a környezete elvárja, hogy apaként és férjként is példásan funkcionáljon.
Ahhoz hogy a család minden tagja jól érezze magát a bőrében és ezt úgy tegye, hogy közben másokra is tekintettel van, igényel némi önismeretet és persze empátiát. Érdemes odafigyelni a családi mintákra, talán nem mindet kell egy az egyben átvenni. Elég azokat, amelyek számunkra is működőképesek és persze némi tudatosság sem árt. A gyermek körüli teendők közös megoldása összekovácsolják a pár tagjait és ez jelentős erőforrást képez a jövőre nézve.

Anyaként is koncentráljunk az erősségeinkre

Arra koncentráljunk nekünk mi a jó és mi működik és ne a külvilág elvárásai mentén próbáljunk élni. Anyának lenni, apának lenni nem mindig könnyű, de éppen ez benne a szép, hogy mégis megtaláljuk benne a végtelen sok örömöt.

Anyává válni nem feltétlenül történik meg automatikusan. Van, akinek kell hozzá egy kis idő. Olyan eltemetett érzelmek bukkanhatnak fel, amelyeknek gyökerei a múltba nyúlnak és csak a megfelelő alkalomra vártak, hogy a felszínre törhessenek. Jelentősek a testi-lelki átalakulások, sok minden újra íródik a történetünkben. Ha az anya személyiségére a szülés előtt stabilitás volt a jellemző, akkor minden bizonnyal továbbra is az marad, de ha törékeny volt az önbizalma, akkor a terhelés hatására még inkább megroppanhat. Nem szabad szégyellni, ha segítségre van szükségünk ebben a helyzetben és valamiféle alaptalan büszkeségből akár vissza is utasítani. A megfelelési kényszer eléggé megnehezíti az édesanya dolgát. A külső elvárást és a belső igényt összehangolva kialakulhat az egyensúly.

Anyaként megalapozzuk gyermekünk érzelmi biztonságát, kiegyensúlyozottságát

Az anyaság tétje nem kicsi. Ha mi magunk kiegyensúlyozottak vagyunk és kompetensnek, hitelesnek érezzük magunkat anyaként, akkor a gyermek is nagyobb eséllyel lesz kiegyensúlyozott. Anyának lenni azt is jelenti, hogy lerakjuk az alapjait annak hogyan fog majd működni gyermekünk felnőtt korában az intimitást igénylő kapcsolataiban.
Ha mi hibázunk, akkor ez hatással lesz a gyerek párkapcsolataira felnőttként. Ehhez még hozzáadódnak az életünk során elszenvedett traumák. A minket ért érzelmi sérülések hatással vannak, rá milyen anyává tudunk válni, ami nem jelenti azt, hogy ez megváltozhatatlan állapot. A sérüléseinken lehet, sőt kell is dolgozni, feldolgozni őket. Minden, ami ér bennünket feladat is egyben, amiből tanulhatunk, és ami által erősebbé válhatunk. Anyának lenni csodás és nehéz feladat egyszerre.

Fejlődés és Felépülés – A valós és a virtuális közösségek hálózatában

XXI. Közösségi Pszichiátria, Addiktológiai és Mentálhigiénés konferencia volt,
az ELTE Pázmány P sétány u. 1-ben, Fejlődés és Felépül

Zöldy Pál – Kulcsár Krisztina

és – A valós és a virtuális közösségek hálózatában címmel.

A mi szekciónk

egy filmvetítéssel egybekötött beszélgetés volt. Célja a férfiak bevonása, a férfi jelenlét megerősítése a családban és a saját magunk valósággá válása.
Ezeket a kisfilmeket a www.csaladbaratakademia.hu oldalon megtekinthetik az érdeklődők.
15 részből áll, jelenleg 13 áll rendelkezésre. Szeretnénk ezekkel a kisfilmekkel eljutni közösségekhez, iskolákba, ahol prevencióként is lehetne használni.

Road Show a férfi jelenlét megerősítése témában

Terveink között szerepel, hogy ősztől egy Road-showt csinálunk és ahol érdeklődnek a kisfilmek iránt – magyarországi városokban – oda elmegyünk és beszélgetünk velük.
Ehhez várjuk az érdeklődőket a
kapcsolat@csaladbaratakademia.hu email címre,
vagy a 06-20-662-4569 telefonszámon.

Párkapcsolat: a javítás módja csere?

Ha elköteleződtünk akkor ez alapján nem adjuk fel a kapcsolatot az első komolyabb vita után hanem megoldást keresünk. Előfordulhat, hogy a békesség kedvéért a saját személyes szükségleteinket is háttérbe helyezzük.
A Mi előnyt élvez az Én-nel szemben. Amíg a jótékony rózsaszín köd ül, a kapcsolaton addig nem kell nagy energiákat fektetni a  fenntartásába, szinte magától működik. A nehézségek ott szoktak kezdődni, amikor a hétköznapok taposómalmában egymást érik a feladatok, a megoldandók és az egyik fél úgy érzi túlterhelődött és nem kap elegendő támogatást a párjától. Ilyenkor rögtön felbukkan a szakítás réme. Úgy tűnhet egyedül könnyebb. Ha a párkapcsolatban jelen van az elköteleződés, akkor ilyenkor a kapcsolat helyrehozása, az egyensúly újra teremtése a cél. Ez sajnos nem mindig egyszerű és nem minden esetben ez a forgatókönyv, sőt.

Elköteleződve jóban rosszban….

A nagymamáink idejében a férjhez menés egyet jelentett az elköteleződéssel. Jóban, rosszban, egészségben, betegségben együtt, ásó kapa nagyharang, míg a halál el nem választ. Ennek köszönhetően az idősek között sokan az aranylakodalmukat ünneplik, mert a társadalmilag elfogadott viselkedésforma nem engedte meg a válást akár működött a kapcsolat akár nem. Ezekben a hosszú kapcsolatokban az elköteleződés dominánsan volt és van jelen, amelynek nyomán ki tudtak tartani egymás mellett bármilyen viharok is dúltak az életükben. Mindig megtalálták együtt a megoldást, mert azt választották, hogy megoldják, amit kell. Ma már hamar új kapcsolatot keresünk a csak csikorogva működő helyett.

Önbizalom olcsón

A szexpartner keresők, a társkeresők mind arról szólnak, hogy az önbizalom és önértékelés energiabefektetés nélkül növelhetők. Mindent azonnal megkaphatunk csak érte kell nyúlnunk. A túl sok online és túl kevés személyes jelenlét torz képet mutat saját magunkról. A felszínes sikerek könnyen elillanó önbizalmat adnak és megakadályozzák, hogy valódi magunkról való tudáshoz, önismerethez jussunk, ezáltal felismerjük a valódi értékeinket. Az önismeret hiánya bizonytalansághoz vezet, a bizonytalan ember számára pedig az elköteleződés ijesztő.
Az elköteleződés tudatos döntés, amely a jelenre és a jövőre is vonatkozik. A közös célok és a hűség erőssé kovácsolhatja a kapcsolatot. A legjobb kapcsolatban is előfordulhat botlás, ilyenkor többnyire mindkét fél tesz a kapcsolat rendbehozataláért és a párterápiára valódi változtatás igénnyel érkeznek.  

Az elköteleződés hiányának okai

Ezzel szemben, ha csak ülünk az életünk csónakjában és ahová sodor az ár kikötünk, rövid időre az nem jár semmilyen elköteleződéssel. Igaz nem is igényel nagy erőbedobást az evezés, ha nem tetszik a part, akkor csak sodródunk tovább. Hosszú távon nem lesz eredményes a dolog, mert cél nélküli. Vagyis a cél csupán pillanatnyi örömök elérése. Az elköteleződés hiányának gyökerei az anyánkkal való kapcsolatban keresendők. Amit meg tanultunk a kötődésről gyermekkorunkban nagy eséllyel az alapján fogunk tudni működni felnőttként. Ha az anya a csecsemő minden igényét kielégíti, akkor ki tud alakulni az ősbizalom. Ha kiszámíthatatlanul reagál a baba jelzéseire, akkor bizonytalanná és szorongóvá válhat a csecsemő. A rideg, elutasító szülő azt tanítja a gyermeknek a viselkedésével, hogy nem érdemes kimutatnia az érzelmeit, mert nem kap figyelmet úgysem. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy értéktelen és nem szerethető.

Elvárásokból működve

Vannak szülők, akik kielégítik ugyan a gyermek igényeit, de emellett kemény büntetéseket is kap, ha nem felel meg a szülő elvárásainak. Ilyenkor a gyermek a gondoskodást összekapcsolja a fizikai és verbális bántalmazással így kialakul benne az intimitástól való félelem. Ez okozhatja, hogy felnőttként azokban a kapcsolatokban ahol az intimitás megjelenik nem képes elköteleződni. Előfordul, hogy egyáltalán nem mernek párkapcsolatot létesíteni, mert nem hiszik el, hogy van olyan ember, aki értékeli és szerethetőnek tartja őket.
Mindenféle érzelmi függés félelmetes a számukra.  A környezet akár ridegnek, érzéketlennek is tarthatja őket.

Mindezek ellenére vágynak a szeretetre, kötödésre tartós kapcsolatra. Ahhoz hogy ezt megélhessék és örömüket leljék, benne terápiás folyamat jelentősen hozzájárulhat. Ha személyiségünk megrekedt a fejlődésnek egy bizonyos szintjén, akkor gondot okoz az elköteleződés. Az éretlen személyiségnek jár minden és nem kell nagy áldozatokat hoznia, hogy megkaphassa. A kiforrott, önazonos személyiség kiáll magáért, kitart, és hisz magában legyen szó egy célról, amit el akar érni vagy egy betegségről, amit le kell győzni. A kontroll nem kívülről tartja fenn mindezt, a belső igényszint és elvárás rendszer dominál. A külvilág helyett már csupán saját magunknak akarunk megfelelni

Anyám nyakán

A körülmények vagy a sajátos szülői nevelés gyermek státuszban tarthatja a már felnőtt fiatalt ezért nem képesek megtanulni az elköteleződést és felelősségvállalást. Gyakran esik szó a mamahotel intézményéről, amely tökéletesen kifejezi a probléma mibenlétét. A szülő fél, hogy cél nélkül marad, a felnőtt gyermek pedig élvezi a kényelmet. Előfordul, hogy a negyvenes éveikhez közeledve is „anyám nyakán” élnek elköteleződés és célok nélkül. Ebben az esetben is terápia javasolt a változtatáshoz.