Énidő bűntudat nélkül

/in , /by

Vajon hogyan lehet úgy kikapcsolódni, hogy a pihenéssel töltött időt ne kísérje bűntudat, ne legyenek tőle negatív gondolataink? Mi az énidő? Hogyan is kell/érdemes ezt a manapság olyan divatos kifejezést érteni?
Olyan kérdések ezek, amelyekre a választ leginkább akkor találjuk meg, ha egy kicsit tudatosabban közelítjük meg, hogy számunkra mit jelent a pihenés, a feltöltődés – hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a klasszikus értelemben vett ‘semmittevést’ jelenti.

Mi az énidő?

Maga a kifejezés az utóbbi tíz-tizenöt évben került a köztudatba, és a definíciója úgy szól, hogy: „olyan önmagadra szentelt minőségi idő, amit önmagad feltöltésére, a saját fejlődésedre fordítasz”.
Az énidő kapcsán az első gondolatunk talán az, hogy „egy kötelezően beiktatandó idő, amikor nem csinálunk mást, csak pihenünk”. Pedig pont az lenne a lényege – a definíció szerint is –, hogy önmagunk feltöltésére, önfejlődésre fordítsuk ezt az időt – annak mikéntje pedig mindenkinek mást jelent.

Énidő az, amitől fel tudsz töltődni

Ez nem feltétlenül csak a szó hagyományos értelmében vett pihenést jelentheti. Feltölthet a sport, a kerti munka, a főzés, az olvasás, de akár a tanulás is. Lehet, hogy a napi teendők, munka, család és egyéb kötelezettségek mellett alig várjuk, hogy végre jusson idő a tanulásra is – ez esetben a tanulás lesz az énidő.

A lényeg, hogy minden ér. Azaz nem szabad túl mereven értelmezni az énidő fogalmát.
Lehet, hogy most úgy érezzük, egy percünk sem jut az úgynevezett énidőre. De ha jobban belegondolunk, és ezt a tágabb értelemben vett („ami feltölt”) definíciót használod akkor rá fogunk jönni, hogy igenis van helye ennek az életünkben.
Hiszen lehet akár a napi séta, amíg beérünk a munkahelyünkre vagy akár a lefekvés előtti olvasás is énidő.

Mennyire bízunk másokban?

Korunk problémája, hogy azt gondoljuk, mindent egyedül kellene megoldanunk és nem, vagy alig-alig merünk segítséget kérni. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a dolgot, akkor rájöhetünk, hogy ez sokszor azért van így, mert nem bízunk eléggé a minket körülvevő emberekben.
Ha például szeretnénk valahova elmenni, de ahhoz meg kell oldani a gyerek/kutya/cica felügyeletét, akkor ahhoz, hogy a kikapcsolódást valóban élvezni tudjuk meg kell bíznunk abban, akitől a segítséget kértük. Azaz el kell hinnünk, hogy valóban tud és akar segíteni, – és el kell tudnunk fogadni a segítségét.
Ami nem mindig könnyű, hiszen sokunkba bele van kódolva a „mindent egyedül kell megoldanom” üzenet.

Megengedjük magunknak az énidőt?

Gondoljuk végig egy napunkat vagy hetünket. Mennyi ebből az az idő, amit a kötelességeink teljesítésével töltünk el? Mennyi az, ami pihenés? Az számít ide, ami csak rólunk szól, nem a barátainkról, nem a családról, nem valaki másról.
Gyakran meglepő felismerésekre juthatunk, ha ilyen szempontból is megvizsgáljuk egy-egy napunkat/hetünket.
Lehet, hogy kiderül, bizony szinte semennyi valódi pihenéssel töltött időt sem engedünk meg magunknak.
Pedig önmagunk tisztelete ott kezdődik, hogy felismerjük, az erőforrásaink végesek. Ahhoz pedig, hogy tartósan jól legyünk elengedhetetlen, hogy töltődni tudjunk és időnként pihenjünk is.
Éppen ezért érdemes az ünnepi készülődésben megállni egy kicsit és végig gondolni, hogy biztosan mindenre szükség van-e, amit elterveztünk? Lehet, hogy nem feltétlenül kell az összes rokont végig látogatni vagy saját készítésű sütit vinni a munkahelyi karácsonyi ünnepségre.

Nem tudunk igazán kikapcsolódni

Más szóval nem tudjuk, hogy mi az, ami igazán feltöltene. Lehet, hogy olyan régóta automatikusan tesszük a dolgunkat, hogy már el is felejtettük mi az, amitől ki tudunk kapcsolni.
Vagy talán sosem voltunk teljesen tisztában azzal, hogy az aktív vagy a passzívabb pihenés tölt-e fel jobban. Talán sosem volt hobbink, kipróbáltunk ezt-azt, de nem éreztünk rá az ízére egyiknek sem. Amint pedig egyre több teendőnk lett, úgy lett egyre kevesebb helye a pihenésnek az életünkben.

Szánjunk időt feltöltődésre

Érdemes egy kis időt szánni arra, hogy rátaláljunk a valóban feltöltő tevékenységekre. Lehet, hogy van olyan sport, amit szívesen csinálnánk, kikapcsolna és nem utolsósorban az egészségünkre is jó hatással lenne.

Legyünk nyitottak, vegyünk részt olyan programokon is, amelyeket még nem próbáltunk – nem kell egyszerre minden újdonságot kipróbálni, de egy-két apró lépést tehetünk. Lehet, hogy eleinte húzódozva megyünk el egy erdei kirándulásra, de végül megtetszik, és az életünk részévé válik a természetjárás.

Nekem nem jár a pihenés

Nagyon sokan küzdenek bűntudattal, ha pihenni mernek. Mintha a kikapcsolódást és a pihenést meg kellene érdemelni és addig, amíg a tennivalóink végére nem érünk, lazítani sem lehetne.
Sajnos ez az érzés bármilyen életkorban és élethelyzetben jelentkezhet (például nem pihenhetek, amíg a munkával nem végeztem, amíg a gyerekekkel nem tanultam stb..

Érdemes végig gondolni, hogy pontosan miért is érzünk bűntudatot, ha pihenni merünk. Honnan hozzuk ezt az érzést? Valóban indokolt ezt érezni? Az önismereti munka például önismereti tréning is sokat segíthet.
Próbáljunk meg egy lépés távolságból tekinteni a tennivalóinkra: biztos, hogy nem várhatnak? Milyen vélt vagy valós elvárásnak akarunk megfelelni azzal, hogy nem engedjük meg magunknak a pihenést?

Nélkülem nem működnek a dolgok… Különben is, mit szólnak mások, ha pihenni merek?

Előfordulhat, hogy azt érezzük, ha nem te csináljuk meg a dolgokat, akkor azok nem is fognak működni. Ezért sokszor még éjfélkor is talpon vagy, hogy megfőzzünk másnapra vagy megsüssük azt a sütit a kollégáknak. Minden munkát elvállalunk mert akkor érzed igazán, hogy szükség van rád, hogy fontos vagy másoknak.

Egyszóval nehezen tudod elhinni, hogy nem kell extra erőfeszítést tenned ahhoz, hogy elfogadjanak, szeressenek – úgy érzed, ezért meg kell dolgoznod. Emellett pedig folyamatosan ’figyeled magad’ kívülről és próbálsz mindenkinek megfelelni – ami amellett, hogy hatalmas lelki energiákat emészt fel csak tovább rombolja az önbizalmadat.

Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért nem tudunk hinni abban, hogy önmagunkért is szerethetnek és elfogadhatnak. Az önbizalmunkon és az önértékelésünkön egészen biztos, hogy lenne mit javítani, ezért akár szakember segítségét is érdemes lehet igénybe venni.
Az énidő és pihenés fontos része az egészséges életnek, és mindenki megérdemli azt, hogy feltöltődjön és pihenjen. Ne engedjük, hogy a bűntudat vagy más kihívások akadályozzanak meg abban, hogy ezt megtehessük. Az életünk minősége és a közérzetünk is javulni fog, ha megengedjük magunknak a pihenést.

Stresszkezelés nyáron

/in /by

A nyár sokak számára a pihenés és a kikapcsolódás ideje, amikor több időt tölthetünk a szeretteinkkel, új helyeket fedezhetünk fel és élvezhetjük az élet örömeit. Azonban sajnos sokunk számára a nyári hónapokban az átlagosnál nagyobb mértékű stressz jelentkezik, ami megnehezítheti az önfeledt pihenést. Írásunkban megvizsgáljuk a nyári stressz leggyakoribb okait és megosztunk néhány hatékony stresszkezelési technikát annak érdekében, hogy támogatást nyújtsunk abban, hogyan élvezhetjük az év ezen időszakát a lehető legjobban.

A nyári stressz leggyakoribb okai

Felpörgő életritmus: A nyári hónapokban megváltozik az életritmusunk. A gyerekeknek nyári szünet van az iskolában, a családok nyaralásra indulnak, és az emberek több szabadságot élveznek. Ezek a változások felborítják a mindennapi rutint, és új kihívásokkal járnak.

Változó időjárás: A meleg időjárás sokak számára örömöt jelent, azonban a hősének fizikai és pszichológiai hatásai is vannak. A melegben nehezebben alszunk, könnyebben elfáradunk, és gyakrabban tapasztalhatunk izzadást.

Több lehetőség, nagyobb elvárások: A nyári hónapokban az emberek általában aktívabbak és vidámabbak. A hosszabb nappalok több lehetőséget teremtenek arra, hogy új tevékenységeket próbáljunk ki és rendezvényeken vegyünk részt számára, de mindez az újdonság varázsa mellett stresszforrás is.

Hogyan kezelhető a nyári stressz?

Napirend és tervezés: Ha szeretnénk hatékonyan kezelni a nyári stresszt, fontos, hogy megtervezzük a napjainkat, és igyekezzünk megtartani a rutinunkat, amennyire csak lehetséges. Tervezzünk be időt a pihenésre, a szórakozásra, és alakítsunk ki egy strukturált napi programot, különösen akkor, ha gyerekekkel vagyunk.

Kommunikáció és támogatás: Ne tartsuk magunkban a stresszt és a nehézségeket. Beszéljünk a barátainkkal és családtagjainkkal a felmerülő problémákról, és kérjünk tőlük támogatást. Ha szükséges, keressünk fel szakembert, pszichológust, terapeutát vagy coachot, akik segíthetnek hatékony stresszkezelési módszerek kialakításában. A nyaralás után vagy előtt stresszkezelés tréningen is részt vehetünk.

Testi egészség: A melegben fokozottan figyeljünk oda az egészségünkre. Fogyasszunk sok folyadékot, maradjunk hidratáltak és kerüljük a nehéz ételeket. Fontos, hogy szánjunk időt a pihenésre és relaxációra is, hogy testünk és lelkünk egyaránt megfelelő gondoskodást kapjon.

Személyre szabott megoldások: Minden ember más, és más stresszkezelési módszerek működhetnek jól számunkra. Figyeljünk a saját igényeinkre, próbáljunk ki új technikákat, és találjuk meg azt a módot, ami a legjobban segít nekünk a stressz leküzdésében.
Tervezzük meg jól a programjainkat, gondoskodjunk a mentális, valamint a fizikai egészségünkről, és ne feledjük, hogy minden ember más, ezért fontos az egyéni szükségleteknek megfelelő megoldások keresése.

Engedjük el az elvárásokat


A nyári hónapokban fontos, hogy ne csak az elvárásokra és a teendőkre összpontosítsunk, hanem adjunk időt magunknak a pihenésre. Az önfeledt élvezet és kikapcsolódás segít csökkenteni a stresszt, és megteremti az alapot a jó közérzetünknek és egészségünknek.

Szánjunk időt a hobbijainkra is, hiszen ezek olyan tevékenységek, amelyeknek a gyakorlása boldogságot és elégedettséget hozhat. Legyen az utazás, festészet, sportolás vagy bármi más, ami örömet szerez nekünk, fontos, hogy beleférjen az életünkbe, még a nyári időszakban is.

Egy másik hatékony stresszkezelési módszer a természet közelsége. A szabadban való tartózkodás, a természet szépségének élvezete és a friss levegő segíthetnek lecsendesíteni az elménket és felfrissíteni a testünket. Sétáljunk a parkban, kiránduljunk a hegyekben vagy élvezzük a tengerpart nyugalmát. A természet ereje csodákat tesz a hangulatunkkal.

Jó alvás, rendszeres mozgás


Ne feledkezzünk meg az egészséges életmódról sem. A rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás és a jó alvás mind olyan tényezők, amelyek segíthetnek megőrizni az egészségünket és növelhetik a stressztűrő képességünket. Tartsunk rendszeres mozgást a nyári hónapokban is, akár séta, futás, vagy más sporttevékenységek formájában, és ügyeljünk a változatos és egészséges étrendre.

Töltsünk időt a családdal és a barátainkkal


Az emberekkel való kapcsolódás és támogatás is fontos a stresszkezelés szempontjából. Keressünk időt arra, hogy találkozzunk a barátokkal, családtagokkal vagy olyan emberekkel, akikkel jól érezzük magunkat. Az együtt töltött idő és a társaság segít kiengedni a gőzt és megosztani az érzéseinket, ami pozitív hatással lehet a stressz szintünkre.

Végül, de nem utolsó sorban, legyünk türelmesek magunkkal. A nyári hónapokban is lehetnek nehézségek és stresszhelyzetek, és ez teljesen természetes. Fontos elfogadnunk, hogy mindenki időről időre szembesül stresszel, és ezzel együtt élni, tanulni és fejlődni. Az önismeret és az önelfogadás kulcsfontosságú ahhoz, hogy kezeljük a nyári stresszt és az élet különböző kihívásait.


Maradjunk nyitottak


A nyári hónapok lehetnek vidám és pihentető időszakok, azonban a fent említett okok miatt sok ember számára intenzív stresszhelyzeteket is eredményezhetnek. A megfelelő stresszkezelési módszerekkel azonban hatékonyan tudjuk kezelni a stresszt és megőrizni az önfeledt élvezet lehetőségét. Az időbeosztásunk megtervezése, a kommunikáció és támogatás, az egészséges életmód és az önfeledt kikapcsolódás mind olyan tényezők, amelyek segítenek megőrizni a nyári hónapok nyugalmát és boldogságát. Legyünk nyitottak és kísérletező kedvűek, hogy megtaláljuk az egyéni szükségleteinknek legmegfelelőbb stresszkezelési módszereket, és élvezzük ki a nyár nyújtotta örömöket és lehetőségeket és aha szükségét érezzük keressünk egy stresszkezelés tréninget.



Hogyan kapcsoljunk ki a szabadságunk alatt?

/in /by

A nyaralástól várjuk az év során felhalmozódott stressz feloldását, ám ez az elvárás, ami miatt stresszessé válhat a nyaralás. Nem könnyű letenni a hétköznapok terheit és nem egyszerű az agyunkat nyugodtabb üzemmódba kapcsolni, főként, ha ettől a néhány naptól várjuk a megoldást minden felgyülemlett feszültségünk levezetésére, mintha egy stresszkezelés tréning lenne a nyaralás.

Vegyük észre és élvezzük a pillanatot

Az állandóan gyors tempóban élő modern világban könnyű elfelejteni az egyszerű örömöket és a jelen pillanatban való jelenlétet. A nyaralás ideális lehetőség arra, hogy tudatosan megéljük és élvezzük az apró örömöket. Sétáljunk a csendes vízparton és figyeljük meg a hullámokat, élvezzük a napfényt az arcunkon és a friss levegőt a tüdőnkben. Figyeljük meg a természetet, a virágokat, a madarakat és a zöldellő fákat. Élvezzük a beszélgetéseket a szeretteinkkel, nevetgessünk és játszunk velük. Tegyük el a telefonunkat és zárjuk ki a külvilágot engedjük, hogy a szép pillanatok kitöltsék az életünket.



Szánjunk időt a pihenésre és relaxációra


A nyaralás a feltöltődés időszaka, ezért ne feledkezzünk meg a pihenésről és a relaxációról. Engedjük meg magunknak, hogy lustálkodjunk, olvassunk egy jó könyvet, hallgassunk zenét, meditáljunk vagy jógázzunk. Próbáljuk ki a relaxációs technikákat, mint például a mély légzést vagy a progresszív izomlazítást. Az ilyen tevékenységek segítenek megnyugtatni az elmét, ellazítani a testet és feloldani a stresszt, hasonlóan, mint egy stresszkezelés tréning.



Aktív tevékenységek és kikapcsolódás


A nyaralás nem csak a pihenésről szól, hanem az aktív kikapcsolódásról is. Engedjük szabadon a kalandvágyunkat és próbáljunk ki új dolgokat. Kiránduljunk a természetben, fedezzünk fel új helyeket, próbáljunk ki vízi sportokat vagy más extrém tevékenységeket. A mozgás és a friss levegő jó hatással van az egészségünkre és a hangulatunkra is.



Élvezzük az ízeket


Az új ízek és a kellemes étkezések is fontos részét képezik a nyaralásnak. Kóstoljunk meg helyi ételeket és specialitásokat, fedezzük fel a különböző konyhákat és élvezzük az ízek gazdagságát. Engedjük meg magunknak, hogy élvezettel együnk, és ne aggódjunk a diétánkon vagy a plusz kalóriákon. Élvezzük a jó társaságot és a kellemes ételeket.


Lépjünk ki a komfortzónánkból


A nyaralás ideális időszak arra, hogy kilépjünk a megszokott környezetünkből és kipróbáljunk valami újat. Merjünk kalandokba bocsátkozni, olyan tevékenységeket választani, amiket eddig nem mertünk megtenni. Próbáljunk ki extrém sportokat, vegyünk részt helyi kulturális eseményeken vagy fedezzünk fel ismeretlen helyeket. Az új tapasztalatok és kihívások pozitív hatással vannak az elménkre és a hangulatunkra is, és emlékezetes élményeket szerezhetünk.


Kapcsolódjunk a természethez


A természet környezetében tartózkodásnak számos jótékony hatása van. Vegyük ki a részünket a természet csodáiból és töltődjünk fel energiával. Menjünk túrázni, sétáljunk erdőben vagy tengerparton, vegyünk részt madármegfigyelésben vagy piknikezzünk a parkban. A természettel való kapcsolódás nyugtató hatású, segít elcsendesedni és feltöltődni.



Engedjük el az időkeretet


A nyaralás során engedjük el az időszorítást és hagyjuk, hogy a dolgok természetes módon alakuljanak. Ne ragaszkodjunk mereven a tervezett programhoz vagy az időbeosztáshoz. Engedjük, hogy a nap spontán módon alakuljon, és élvezzük a pillanatot anélkül, hogy folyton az órára néznénk. Ez segít abban, hogy igazán jelen legyünk és élvezzük a nyaralást anélkül, hogy a stressz a nyakunkon ülne.



Távolodjunk el a digitális világtól


A nyaralás ideális időszak arra, hogy eltávolodjunk a digitális világtól és a technológia nyomasztó hatásától. Kapcsoljuk ki a telefonunkat, ne böngésszünk a közösségi médiában, és ne ellenőrizzük folyton az e-maileket. Engedjük, hogy az életünk valódi pillanatai foglalják el a figyelmünket, és élvezzük a személyes kapcsolatokat és a körülöttünk lévő valóságot.

Végső soron a nyaralás a személyes pihenés és feltöltődés időszaka kellene legyen. Figyeljünk oda a saját igényeinkre és tartsunk fenn egyensúlyt a pihenés, az aktív tevékenységek, a kapcsolatteremtés és a kikapcsolódás között. Engedjük el a stresszt és a mindennapi gondokat, és engedjük, hogy a nyaralásban valóban pihentető és stresszmentes időszak legyen.



Engedjük meg magunknak a nyugalmat és a boldogságot



Végezetül, ne feledjük, hogy a nyaralás azért van, hogy kikapcsoljunk és feltöltődjünk. Engedjük el a stresszt és a mindennapi problémákat, és engedjük be a nyugalom és a boldogság érzését az életünkbe. Élvezzük a pillanatokat, az élményeket és az új tapasztalatokat. Adjunk magunknak engedélyt a pihenésre és a szórakozásra, és hagyjuk, hogy a nyaralás valóban pihentető és stresszmentes legyen és hatékonyabb, mint egy stresszkezelés tréning.

Hogyan kovácsolhatunk előnyt az önismeretből?

/in /by


Az életünk során sok mindenre törekszünk: sikeresek akarunk lenni, boldogságra vágyunk, és beteljesült életet szeretnénk élni. Azonban mindezek elérésekor egy fontos tényezőt gyakran figyelmen kívül hagyunk: önmagunk jobb megismerését, amit egy önismereti tréningen is elkezdhetünk. Az önismeret olyan kulcsfontosságú elem, amely segít felfedezni belső világunkat, erősségeinket és gyengeségeinket. Számos okból fontos, hogy jobban megismerjük magunkat, és persze számos előnyünk származhat ebből.

Önismeret és autenticitás

Az önismeret lehetővé teszi számunkra, hogy megtaláljuk és kifejezzük valódi önmagunkat. Ha nem ismerjük pontosan saját vágyainkat, értékeinket és igényeinket, könnyen elakadhatunk az életünkben. Az önismeret révén képesek vagyunk hitelesen élni, igazodni saját értékrendszerünkhöz és autentikus döntéseket hozni.

Erősségek és gyengeségek felismerése

Az önismeret segít az erősségeink és gyengeségeink felismerésében. Amikor tudjuk, hogy mi az, amiben jók vagyunk, milyen képességeink vannak, és miben kell még fejlődnünk, hatékonyabban tudjuk irányítani az életünket. Az erősségeinkre építve kihasználhatjuk potenciálunkat, míg a gyengeségeinket tudatosan fejleszthetjük.


Önbizalom és önelfogadás

Az önismeret növeli az önbizalmat és általa könnyebben el tudjuk fogadni magunkat.  Amikor mélyebb megértést szerezünk önmagunkról, elfogadjuk az erényeinket és hiányosságainkat is. Az önmagunk iránti elfogadás és szeretet megerősít bennünket, és bizalmat ad ahhoz, hogy merjünk kilépni a komfortzónánkból és elérni a kitűzött céljainkat.

Hatékony döntéshozatal

Az önismeret segít hatékonyabban hozni döntéseket. Ha ismerjük értékeinket, céljainkat és preferenciáinkat, könnyebb meghozni a számunkra megfelelő döntéseket az élet különböző területein. Az önismeret révén megtanuljuk hallgatni a belső hangunkat, és jobban tudjuk azonosítani, mi az, ami igazán fontos számunkra.


Kapcsolataink fejlesztése

Az önismeret segít a kapcsolataink fejlesztésében. Amikor tisztában vagyunk érzelmi szükségleteinkkel, határainkkal és kommunikációs stílusunkkal, könnyebben megértjük saját reakcióinkat és viselkedésünket, valamint másokat is jobban megérthetünk és elfogadhatunk. Az önismeret mélyebb és értékesebb kapcsolatokat eredményezhet családtagokkal, barátokkal és kollégákkal. Erre önismereti tréning keretei között is találunk lehetőséget.

Személyes fejlődés és célok elérése

Az önismeret kulcsfontosságú az személyes fejlődésünk és céljaink elérésében. Ha tisztában vagyunk saját erőforrásainkkal, motivációinkkal és érdeklődési területeinkkel, képesek vagyunk olyan területekre összpontosítani, amelyek a legjobban támogatják fejlődésünket és céljaink elérését.

Az önismeret egy folyamat, amely megköveteli az önvizsgálatot, az őszinteséget és a tudatosságot. Fontos időt és energiát szentelni annak, hogy jobban megismerjük magunkat, mert ez hozzájárulhat az életünk teljesebbé és kiegyensúlyozottabbá tételéhez. Ha elindulunk ezen az úton, hitelesebbé válhatunk saját magunk és mások számára is. Növekedhet az önbizalmunk, könnyebben döntünk, a kapcsolataink is jobbá válnak.

Stresszkezelés és önfelfedezés

Az önismeret segít a stressz kezelésben is. Mélyebb önismeret birtokában, felismerjük, mi okoz stresszt és hogyan reagálunk rá. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabb módszereket találjunk a stresszkezelésre, és megtaláljuk azokat a tevékenységeket vagy módszereket, amelyek segítenek feltöltődni és megőrizni az érzelmi egyensúlyunkat.

Személyes felelősségvállalás

Az önismeret erősíti a személyes felelősségvállalást. Amikor tisztában vagyunk a cselekedeteinkkel, szokásainkkal és viselkedésünkkel, könnyebben felismerhetjük, hogyan befolyásoljuk saját életünket és másokat. Ez felhatalmaz bennünket, hogy tudatos döntéseket hozzunk, és vállaljuk a felelősséget az életünk alakításáért.

Belső harmónia és boldogság

Az önismeret hozzájárul a belső harmónia és boldogság eléréséhez. Amikor összhangban vagyunk önmagunkkal, valódi vágyainkkal és értékeinkkel, mélyebb elégedettséget és boldogságot érzünk az életünkben. Az önismeret révén megismerjük azokat a tevékenységeket, kapcsolatokat és életmódot, amelyek igazán boldoggá tesznek bennünket.

Életcél

Az önismeret segít felfedezni az életcélunkat és megtalálni az életünk értelmét. Amikor tudjuk, hogy kik vagyunk valójában, mi motivál minket, és mi az értelme annak, amit teszünk, célratörőbbek és kitartóbbak lehetünk a kitűzött célok elérésében. Az önismeret által inspirált életcél és értelmesség mélyebb értelmet adhat az életünknek.

Az önismeret mélyítése és fejlesztése életünk során folyamatos erőfeszítést igényel. Mindannyian egyedi utat járunk be ezen a területen, és az önismeretünk folyamatosan változik.
Az önismeret kincs, amelyet mindig magunkkal vihetünk, és amely segíthet navigálni az élet kihívásaiban és lehetőségeiben. Tehát induljunk el ezen az úton, például egy önismereti tréningen és fedezzük fel magunkat, megtapasztalva az önismeret által nyújtott gazdagító előnyöket az életünkben.





Mit tehetünk az érzelmi kimerültség és az időhiány ellen?

/in /by

A munka magánélet egyensúlya egyre gyakrabban emlegetett fogalom napjainkban. Kapcsolódik még hozzá az az elvárás is, hogy a siker mércéje, ha mindkét területen maximálisan kiteljesedünk és ebben mindannyian érintettek vagyunk. Ezek a követelmények és a feladatokkal teli mindennapok jó alapot adnak az érzelmi kimerültségnek és a „sohasem vagyok kész” érzésének. A sok elvárás között csoda lenne, ha nem éreznénk magunkat kimerültnek és mindig mindenre jutna időnk, amire csak akarjuk, anélkül, hogy bármely életterületünket elhanyagolnánk.

Kontrol mindenek felett

Miért érezzük úgy, hogy semmire nincsen időnk pedig mindig sietünk? Az okok nem csupán bennünk és a hozzáállásunkban vannak. Számos külső tényező is hatással van ránk. Ezek valójában a mindennapi életünk velejárói, de nem vagyunk rá tudatosak milyen mértékben felelősek az érzelmi kimerültség és az állandó időhiány érzéséért. A tudatosság az, ami segíthet leküzdeni az örökös rohanás és túlterheltség érzést. Kezdjünk el más szemmel nézni arra, amit teljesen természetesnek vettünk.

Az érzelmi kimerültség okai

A rendszernek, amelyben élünk nem célja az egyén támogatása. Ez egy fogyasztói társadalom és a jövő egyre kevésbé tervezhető. Mivel bármi megtörténhet ezért hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat, ami egyenes út a kimerültséghez.  Érdemes tudatosítani, hogy az egész részei vagyunk, amelynek működésébe bele van kódolva a túlterheltség. Ahelyett, hogy olyan dolgokon aggódunk, amelyeken nem tudunk változtatni helyezzük a fókuszt a saját kontrollunkon belülre. Olyan dolgokra figyeljünk, amelyekre hatással tudunk lenni, ha akarunk.

Rohanásban és a feladatok tengerében élünk

Ha nincs mindig valamilyen tervünk vagy célunk, akkor nem érezzük magunkat értékesnek. A tanulmányaink befejeztével belevetjük magunkat a nagybetűs életbe, amelyt karrier és anyagiak szempontjából is meg kell alapozni miközben a társadalmi elvásároknak is meg kell, hogy feleljünk. Folyamatos rohanásban és feladatok tengerében telnek a napjaink és a környezetünk mindenki más is hasonló életet él. Ez tovább erősíti bennünk, hogy ez természetes, hiszen a többiek is így élnek.

Túl keveset pihenünk

A pihenést sajnáljuk magunktól, pedig az elégedett emberek egyik titka, hogy megengedik maguknak a pihenést és kikapcsolódást. A teendőiket rangsorolják és ha kell nemet is tudnak mondani. Ezt mi is választhatjuk. Az első lépés ehhez a mentálisan és fizikailag is egészségesebb élet. Gondoljuk át milyen is az időhöz való viszonyunk.

Az elmúlt 100-150 év technikai fejlődése szédítően gyors volt, amelyhez az emberi agy csak nagyon lassan tud alkalmazkodni. Próbáljuk felvenni a ritmust, az ébren töltött óráinkat kimaxoljuk a feladatokkal. Megtanuljuk az újabb és újabb okoseszközök használatát és igyekszünk feldolgozni a napi szinte ránk zúduló információtengert.

Az érzelmi kimerültség a depresszió jelezheti, hogy nem tudjuk kezelni ezt a felgyorsult fejlődést. Az agyunk és a testünk így közli velünk, hogy nem tudunk ennyi mindent befogadni.

A korábbi technikák nem működnek

Mindez kicsit olyan, mintha egy régi számítógéptől várnánk el, hogy a mai elvárásoknak megfelelő sebességgel működjön. Az oktatási rendszer és az eddigi élettapasztalatunk nem elég a napjainkban ránk zúduló információ áradat feldolgozásához. A korábbi technikák már nem működnek. Stresszkezelés tréning keretei között kaphatunk megoldást a problémára.

Keveset törődünk az önismereti fejlődésünkkel

Félünk elmenni nyaralni vagy munkahelyet váltani, mert azon aggódunk nem tudjuk majd behozni a lemaradást. Félünk az anyagi gondoktó, attól, hogy nem fejlődik majd a vállalkozásunk. Nem érjük el a célunkat. Kicsit olyan mintha egy életre szólóan kimaradnánk valamiből, ha rossz döntést hozunk. Mindeközben a lelkünkkel az önismeretünk fejlesztésével vajmi keveset törődünk, pedig mély önismeret és önelfogadás kell ahhoz, hogy merjük vállalni a saját igényeinket és ki tudjuk zárnia külvilág elvárásait.

Ha egyre kevésbé tudsz örülni és testileg, valamint lelkileg kimerültté válsz azt jelzik, hogy itt az ideje néhány dolgot újraértékelni.

A sikerhez vezető út

/in /by

A tavasz már itt kopogtat az ajtónkon, készülődünk mi is. ezernyi tervünk van mit fogunk csinálni, ha végre beköszönt a valóban jó idő. Kérdés, hogy megvalósítjuk-e mindezt vagy csak terv marad? és ha csak terv marad akkor mi hiányzik a megvalósításhoz?
Nap mint nap számos elhatározásunk születik, kisebbek és nagyobbak, mint például életmódot váltunk, elkezdünk végre futni vagy több energiát fektetünk a karrier építésbe. Minden szándék és elhatározás hiába…hosszabb távon nem vagyunk képesek túllépni a belső korlátjainkat.

Merjünk hinni a sikerben

Amikor sikerül hozzá kezdnünk akkor egy darabig egy bizonyos pontig remekül mennek a dolgok és akkor történik valami apróság, ami ledob a sínről, pedig már látszanak az első apró sikerek. Ilyenkor hajlamosak vagyunk visszatérni oda, ahonnan indultunk és ez sok esetben meg is történik. Mélypontra kerülünk, nem hiszünk abban, hogy sikert érhetünk el.

Mi lehet az oka annak, hogy ez történik? Miért nehéz a változást elérni és miért érjük el olyan könnyen a teljesítőképességeink felső határát? A mélyben, a tudatalattinkban van egy előre programozott alapbeállításunk. Ez az a teljesítmény amire minden nehézség nélkül képesnek érezzük magunkat.  Ha ezt elértük vagy az a szándékunk, hogy túllépjünk rajta a tudatalattinkban működő gátak bekapcsolnak és jelzik a határainkat, megakadályozva a tartós változást.

Saját magunknak állítjuk az akadályokat

Egészen addig mindig visszakerülünk az alapbeállításainknak megfelelő szintre amíg fel nem ismerjük, hogy saját magunknak állítjuk az akadályokat és mi vagyunk akik túl tudunk lépni rajta. Mi magunk hozzuk az életünkben a döntéseket és mi generálhatunk változásokat is. Ezekhez az első lépés a választás és ha már választottunk akkor már csak cselekednünk kell. Kérdés, hogy hajlandóak vagyunk-e tenni a változásért?
A fejlődés része az is, hogy felismerjük tudatosítjuk és kitoljuk a tudatalattinkban rejtőzködő határokat.

Amikor tartasz a sikertől

Ha gondot okoz a felső határaid meghaladása e-mögött többnyire olyan minták futnak amelyek gyökere, hogy gyakran mondták nekünk hogy: „Nem vagy elég jó!” „Miért pont neked sikerülne?” Ezek korlátozó hiedelmek, amelyek megállítanak abban, hogy el tudjuk képzelni magunkat abban a helyzetben amire vágyunk és amiért pedig már sokat tettünk, hogy megvalósuljon.

A belső iránytűnk szabályozza, hogy mire érezzük képesnek magunkat. Ez dönti el mennyire érezzük képesnek magunkat a sikerre, a boldogságra, mekkora anyagi jólétet vagyunk képesek teremteni magunknak. Egy pontig el tudjuk hinni, hogy jár nekünk, egy határon túl pedig már nem tudjuk befogadni, azt érezzük, hogy nem érdemeljük meg.
Ezen túl elkezdjük szabotálni magunkat, például meg tudtunk takarítani egy nagyobb összeget, de aztán mégis elköltjük.

Hogyan ismerhetjük fel a belső korlátjainkat?

Milyen elhatározásaink voltak az utóbbi időben, amelyek nem végződtek úgy ahogyan terveztük? Mi az a minta, ami ismétlődik ezekben a helyzetekben. Eszünkbe jut-e egy nagyobb cél kitűzésekor, hogy ehhez nem vagyok elég jó? Érdemesnek tartjuk-e magunkat a sikerre a boldogságra? Milyen szinten van az önismeretünk? Szeretjük saját magunkat eléggé, ahhoz, hogy érdemesnek tartsuk magunkat a sikerre?

Hogyan lépjük túl a határainkat?

A világon mindenkinek vannak a komfortzónából való kilépéssel való problémái. Ebben nagy különbségek lehetnek, de mindenki eljuthat egy pontra, amivel kapcsolatosan már úgy érzi, hogy ahhoz nem elég jó.

Ezeknek a határoknak a túllépéshez a belső korlátjainkra, a fejlődésünk útjának fontos állomásaként kell, hogy tekintsünk. Fejlődni akkor fogunk, ha időről, időre kilépünk a komfortzónánkból, ami nem mindig könnyű. A változáshoz adjunk magunknak időt és a felismerés még csak az első lépés az úton. Türelemmel és kitartással lassan fokozatosan felülírhatók a korlátozó hiedelmeink és a hibás beidegződéseink. Karrier coach segítségét is igénybe vehetjük.

Értékeljük, amink már van

A folyamat első lépése, hogy értékeljük azt, amink már megvan, vegyük észre a pozitívumokat a jelenlegi helyzetünkben is. Ezzel arra kondicionáljuk az agyunkat, hogy képesek vagyunk megoldani a problémákat és el fogjuk érni a célunkat.

Képzeljük el a vágyott dolgot minél részletesebben. Hogyan éreznénk magunkat, ha már meglenne amire vágyunk. Milyen érzés lenne, ha már elértük volna a célunkat, legyen az kapcsolat, előrelépés a karrierünkben vagy anyagi siker.
Vegyük észre és ismerjük el a változást is. Ne ijedjünk meg amikor elkezdenek úgy menni a dolgaink ahogy elképzeltük, sőt még annál is jobban. Ilyenkor felbukkanhat: „az erről álmodni sem mertem” érzés, ezzel együtt pedig megjelenhet, „az ehhez nem vagyok elég jó” és az „ezt én nem érdemlem meg” érzése is. Ezekből lehet tudni, hogy a komfortzónánk határait feszegetjük és nem szabad elrontanunk azzal, hogy kételkedünk a saját sikerünkben.

Amikor felbukkannak ezek az érzések, akkor érdemes kicsit lassítani a tempón. Akár néhány nap pihenőt is kivehetünk, ami után újult erővel állhatunk neki a feladatainknak. Ha túl sok feszültség halmozódik fel bennünk stresszkezelés tréningen is részt vehetünk.

Mire jó az önismeret?

/in /by

Az önismeret egy önmagunkra irányuló lelki folyamat, amelynek során rálátunk a személyiségünk tulajdonságaira, a képességeinkre, érzelmeinkre és gondolatainkra. Megismerjük a saját működésünket és ennek a tudásnak a birtokában tudatosabban irányíthatjuk az életünket. Ehhez nagyfokú őszinteségre van szükség, hogy a fájó, még önmagunk elől is rejtegetett részeinket is megismerjük. Az önismeret ideális esetben önelfogadással jár, közelebb kerülünk önmagunkhoz.

A folyamat során őszintén figyelünk magunkra a velünk történő eseményekre és azoknak a ránk gyakorolt hatására. Mikor kivel kapcsolatosan hogyan érzünk, egy adott helyzetben mi a reakciónk és milyen okból éppen az. Megengedjük magunknak, hogy valóban megismerjük saját magunkat, hiszen bármit teszünk nem tudunk elfutni magunk elől.

Az életünk során több esetben felbukkan az önszeretet, önelfogadás és az önismeret hiánya. Bizonytalanok vagyunk az érzéseinkben, nem vagyunk tudatosak a pozitív tulajdonságainkra, azokra a képességeinkre, amelyekre támaszkodhatunk. A gyengeségeinkkel sem biztos, hogy tisztában vagyunk ezért nem javítjuk őket. Egy önmagunkra vonatkozó kérdésre alapból „nem tudom” a válasz, eközben, ha kicsit magunkba tekintünk legbelül biztosan tudjuk mit szeretnénk.

Ha mélyebb önismerettel rendelkezünk:

  • Könnyebben felismerjük a lehetőségeinket
  • Könnyebben boldogulunk a világban.
  • Javulnak az emberi kapcsolataink
  • Jobban megértjük a környezetünk, a többi ember működését, reakcióit
  • Jobban meg tudjuk fogalmazni az igényeinket.
  • Empatikusabbak leszünk.
  • Több választásunk lesz.
  • Kiegyensúlyozottabbak leszünk.
  • Könnyebben tudunk döntéseket hozni.
  • Stabil értékrendünk alakulhat ki.
  • Könnyebben felismerjük kik azok, akik hozzájárulás az életünkhöz.
  • Tiszteljük saját magunkat, a saját szabályainkat.
  • Meg tudjuk húzni a határokat
  • Nem kötünk felesleges kompromisszumokat, olyanokat, amelyben sérül az önbecsülésünk.
  • Megválogatjuk kinek mit engedünk meg.
  • Magabiztosabbak leszünk.
  • Határozottan képviseljük az érdekeinket.
  • Meg tudjuk fogalmazni a vágyainkat, céljainkat.
  • Tudjuk mérlegelni hol és mit szeretnénk tanulni és milyen munka, hivatás érdekel minket.

Napjainkban folyton sietünk valahová vagy futunk valami elől. Mindig rengeteg feladat tornyosul előttünk, alig van rá időnk, hogy megálljunk és széttekintsünk. Kik vagyunk, hogyan élünk, milyenek az emberi kapcsolataink? Alig tudunk valamit másokról és saját magunkról még ennél is kevesebbet.

Néha álljunk meg

Ha valami rés támad a naptárunkban a felmerülő megoldandók helyett igyekszünk rögtön valami programmal betömni, hogy ne is kelljen szembesülni ezekkel. Céltalanul a tévé képernyőjét bámuljuk, nyomkodjuk a telefonunkat és várjuk, hogy a probléma megoldja saját magát. Néha azért érdemes megállni és figyelni mi történik körülöttünk. Mi történik az életünkben, hogyan működnek a kapcsolataink, elégedettek vagyunk-e mindezzel és ha nem akkor mit tehetünk érte, hogy változzon, jobb legyen. Némi önvizsgálattal jobban megismerhetjük saját magunkat, ami segít abban, hogy abba tudjuk hagyni az önmagunk elől való menekülést ehelyett a céljaink felé haladjunk.

A célkitűzéshez is fontos az önismeret

Önismeret nélkül nehéz célokat kitűzni. Várjuk a megfelelő munkalehetőséget, miközben nem tudjuk mit csinálnánk szívesen. Boldog, harmonikus párkapcsolatra vágyunk miközben nem tudjuk mit jelent mindez nekünk. Keressük a pihenés, feltöltődés lehetőségét, de amikor megkérdezi valaki mi a hobbink kiderül, hogy nincs is. Lehet, hogy csinálunk valamit, de nem azért, mert mi azt választottuk és mert örömöt okoz, hanem azért, mert mások is csinálják. Túl nagy hatással van ránk a környezetünk, mi magunk pedig nem igazán tudjuk mit akarunk.

A párkapcsolataink csikorogva működnek, mert a felek nem ismerik jól egymást és ebben az is szerepet játszik, hogy önmagunk megismerésére sem számunk elég energiát. A másik fél megismerése és elfogadása helyett megváltoztatni akarjuk, ami nem tetszik benne. Leszoktatni arról, amit szeret és közös programok élmények hiányában csak egymás mellett élünk nem együtt.

Legyünk önmagunk és ezt a másiknak is engedjük meg

Ezen úgy tudunk változtatni, hogy önmagunkat adjuk és a másiknak is megengedjük, hogy önmaga legyen és ne csak szerepet játsszunk mindketten. Az önismereti munka tudatos döntés. Nem könnyű út, hiszen mindannyian hozzuk a családi mintákat, a másoktól átvett szokásokat, a társadalmi normákat, a hibás beidegződéseket.

Segítség lehet egy önismereti tréningen való részvétel az önmagunk megismeréséhez vezető úton. Mi magunk dönthetjük el mikor indulunk el ezen az úton.

Miért érdemes kerülni a maximalizmust?

/in /by

A sikeres emberek, amikor arról kérdezzük őket hogyan jutottak ilyen messzire többnyire azt válaszolják, hogy „nekem csak a legjobb a megfelelő”. A sajtó is tesz érte, hogy tegyük magasra a lécet és ne érjük be félmegoldásokkal és tekintsük követendő példának ezeket a maximalista embereket. Ha kívülről tekintünk rá ezekre a maximalistákra akkor valóban tökéletesnek tűnhetnek. Minden apró részletre odafigyelnek és nehéz a munkájukban hibát találni. Sikeresnek és boldognak gondolhatjuk őket, pedig egyáltalán nem biztos, hogy így van. Amikor pedig közelebbről megismerünk egy ilyen embert szinte mindig kiderül, hogy nagyon elégedetlen önmagával. Önismeret fejlesztéssel lehet ezen változtatni.

Úgy tűnik, hogy az, aki mindig a tökéleteséget hajszolja ritkán tudja élvezni az elért eredményét. Az ilyen ember:

Gyakran üresnek, boldogtalannak érzi magát


Ez a jelenség számos sikeres embernél megfigyelhető. Szorongással küzdenek és elégedetlenek. Tulajdonképpen ez természetesnek tekinthető, hiszen saját maguk számára is csak a teljesen tökéletest tartják elfogadhatónak. A saját maguktól tökéletes teljesítményt elváróknak hatalmas elvárásaik vannak saját magukkal szemben, segítséget pedig csak nagyon ritkán kérnek. Legtöbbször egyedül küzdenek meg mindennel, így szinte egyenes út viszi őket a kiégéshez. Híres embereknél ez igen gyakori jelenség. A maximalizmus egyik árnyoldala, hogy az ilyen ember sohasem tud elég jól szerepelni saját maga előtt. Emiatt folyamatosan ostorozza önmagát, ha mind emellé még alacsony az önértékelése is akkor ezzel a dologra figyelni kell, mert komolyabb pszichológiai probléma forrása lehet.

Nem törődik az egészségével


A saját egészségénél valahogy minden fontosabbnak tűnik. Az egyetlen dolog, amit fontosnak vél a teljesítmény, amelyet mindenáron el kell érni, még az egészsége elvesztésének árán is. Egyszerűnek tűnik azt mondani, hogy akkor most csak két órát alszom és eleinte ennek úgy látszik nincs komolyabb következménye. Fiatalon még nagyon gyorsan képes regenerálódni a szervezet és egy átmulatott éjszaka után nem okoz gondot felkelni vagy akár alvás nélkül dolgozni menni. Hosszú távon ez azonban nem marad következmények nélkül.

Egy svéd tanulmány szerint a maximalizmus, az elalvási nehézségek és az alvászavar szorosan összefüggenek egymással.  A bevallottan maximalisták, akiknek emellett alacsony volt az önértékelésük gyakran küzdöttek szívbetegségekkel. Aki hajlamos rá, hogy túl magasra tegye a mércét az hajlamos az egészségét elhanyagolni. Ebből sajnos könnyen következik az álmatlanság, fejfájás és más egészségügyi panaszok.

Nehezen lép túl dolgokon


Az élet bármely területéről legyen szó munka vagy kapcsolatok, bármiről nehezen látja be, hogy amit nem tudunk megoldani azt néha jobb, ha elengedjük.

A maximalista azonban azt érezheti, hogy:
Csak az a jó, amit ő csinál és nehezen ad át másnak feladatot.

„Hazaviszi” a munkát, otthon is azon agyal hogyan lehetne az jobban csinálni, nem tud leállni.

az apró hibák javításával is képes jelentős időt eltölteni.

A régebbei hibákon sem tudja túltenni magát, rágódik rajtuk. A világ összes terhét a vállán akarja cipelni és úgy gondolja nem teheti le őket.

Elhanyagolja a kapcsolatait

A maximalizmusnak sokszor a kapcsolatok látják a kárát. Ez többféle módon lehetséges: megromlanak vagy nem sikerül olyat kialakítani, ami érzelmileg kielégítő lenne. Ha a perfekcionizmus a munkában jellemző leginkább akkor jellemzően nem marad rá energiája, hogy megfelelő párt találjon magának vagy elegendő időt töltsön el a partnerével, illetve a kapcsolatai ápolásával.

Az is előfordul, hogy a családtagjai számára teszi olyan magasra a lécet, hogy nem lehet átvinni. A szülő, aki csak a kitűnőt tartja elegendőnek vagy a férj, aki azt várja a feleségétől, hogy mindig tökéletesen nézzen ki ő maga is és a lakás is kifogástalan legyen. Ezek a kapcsolatot nem tudnak felhőtlenek lenni.

Soká gyötri magát apró részleteken


A maximalista hajlamos rá, hogy a végtelenségig rágódjon kicsi részleteken. Előfordulhat, hogy amikor már minden érintett úgy látja, hogy a feladat készen van a perfekcionista még akkor lát rajta tökéletesíteni valót.  Túlságosan percíz, ezért néha elrugaszkodik a valóságtól. Ez mindaddig fel sem tűnik neki, amíg össze nem hasonlítja a munkáját a másokéval. Így észreveheti, hogy túlságosan belement a részletekbe és az a munka is lehet értékes, amelyben apró eltérések vannak.

Ha kicsit távolabbról tekintünk a nagy egészre akkor kiderülhet, hogy néhány feladatot másra lehet bízni vagy holnap is el lehet végezni. A maximalizmus egészséges szinten maradva hasznos előremutató lehet. Ellenben, ha teljesíthetetlenül magas mércét állítunk magunk elé, azzal kockáztatjuk, hogy a túl magas elvárások megmérgezik az életünket. Ha felismerjük, hogy a maximalizmus csapdájában vergődünk a jó hír az, hogy lehet ellene tenni, például azzal, hogy nagyobb önismeretre teszünk szert. Az alacsonyabbra helyeztt mérce, pedig segít messzebbre jutni és sikeresebbé, elégedettebbé válhatunk.

Hol van a te komfortzónád?

/in /by

Sokat halljuk nap mint nap, ha változást szeretnénk az életünk bármely területén ahhoz ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Mondani, beszélni róla persze sokkal könnyebb, mint a gyakorlatban e-szerint cselekedni. Ilyenkor nem könnyű az ismeretlent az újat választani és könnyen jönnek a kifogások.

Ismerjük fel a lehetőségeket

Az első lépés, hogy engedjük meg magunknak a felismerést, hogy az előttünk álló új helyzet egy remek új lehetőség a számunkra. Semmi sem kötelező, de minden lehetséges és ha mégsem működik akkor mindig választhatunk mást. Lehet, hogy menetközben van némi szorongás, tenyérizzadás, némi gyomorideg és mindez arra sarkall, hogy azonnal hátra arc és futás az ellenkező irányba.

Önismereti tréningen is sokat fejlődhetünk

Ilyenkor segít, ha eléggé ismerjük önmagunkat, ami fejleszthető akár önismereti tréning keretei között is és meg merjük lépni, aminek eljön az ideje, így nem kell ostorozni magunkat, hogy lépni kellett volna és nem volt meg hozzá a bátorságunk. Lehet, hogy így is van olyan alkalom amikor meghátrálunk és maradunk a komfortzónánkban de minden bizonnyal felismerjük a helyzetet és tudjuk, hogy bárrnikor választhatunk mást. Ha a helyzet nem veszélyes csupáncsak ismeretlen akkor nem fogjuk menekülőre.

Van, akinek a számára nem okoz gondot az új helyzetekbe való belehelyezkedés, sőt élvezetes a számára. Ilyenkor a helyzetben való benne maradás jelenti a komfortzónából való kilépést és az, hogy újra és újra ugyanabba a helyzetbe is hajlandó legyen belemenni a személy.

Elég ha önmagunkat meghaladjuk

Bármi is legyen velünk a helyzet a lényeg nem az, hogy az adott helyzetben mi lesz és hogy meddig jutunk el. Nem lehet és nem szükséges naponta megváltani a világot. Éppen elegendő, ha nem hátrálunk meg, önmagunkat meghaladjuk és álljuk a sarat.

Ha megvan a felismerés és sikerült végig csinálni akkor csupán annyi a dolgunk, hogy learassuk a babérokat és élvezzük a nyertesség örömét. Jár a kalapdobálás és a jár a taps.

Ezek kis komfortzónából való kilépéseket nem azért kell megtapasztalni, mert ettől egycsapásra azonnal megváltozik az életünk: megnyerjük a lottó ötöst vagy ránk talál a királyfi fehér lovon vagy reggelre eltűnnek a plusz kilóink. Látszólag nem történik semmi, de ha megengedjük magunknak, hogy átéljük akkor átjárhatja minden sejtünket a siker érzése és nyertesnek érezhetjük magunkat.

Tegyünk minden nap mentális egészségünkért

/in /by

Mentális egészségünkre sokféle veszély leselkedik: a világunk szédítően gyors tempója okozta stressz, a folyamatosan növekvő elvárások, az egzisztenciális kihívások, és mindezekre rátesz még a járványhelyzet is egy lapáttal. Mindezek mellett az ártalmas szokásainkkal is tovább rontjuk a helyzetünket.

Túl sok közösségi média

A legtöbben túl sokat használjuk a közösségi médiát. Naponta számos alkalommal azon kapjuk magunkat, hogy megint az üzenőfalon lógunk, görgetjük frissítjük, nehogy lemaradjunk valamiről. Mindeközben olyan videókat, olyan párbeszédeket követünk nyomon, amelyek semmilyen plusz információt nem nyújtanak, sok értékes időt elrabolva hasznosa tevékenységektől. Minden, ami túl sok ártalmas lehet: ha sokat eszünk, ha sokat iszunk, a túl sok közöségi média használat viszont a kutatások szerint kiemelkedően káros hatással van az egészségünkre. Azzal, hogy mások alaposan válogatott, retusált képekkel illusztrált életét, mindennapjait figyeljük a sajátunkat indokolatlanul unalmasnak érezhetjük, ami elégedetlenséghez vezet. Ha elkezdünk e-helyett végre a magunk dolgaira figyelni az sokkal több örömet fog teremni.

Túlzó önkritika

A legtöbben túl kritikusak saját magukkal szemben. Folyamatosan bírálják önmagukat és leginkább a hibáikat veszik górcső alá. Mindaz pedig ahogyan magunkra gondolunk, ahogyan magunkról beszélünk teremti az életünket, mintegy ön beteljesítő jóslatként működve. Emellett a negatív gondolataink másokra is hatással vannak, így, ha mi saját magunkat leértékeljük, a számukra már nem is marad más választás, minthogy ugyanezt tegyék. A magunkról alkotott kép hatással van arra is ahogyan a világ történéseit értékeljük. Negatív önértékeléssel, negatív gondolkodással a körülöttünk zajló történéseket is negatívan tudjuk értékelni, sajnos még azokat is, amelyek valójában nem azok. Mindig abból kapunk többet amire a fókuszt helyezzük. Ha tudatosan a jó dolgokra figyelünk akkor csodálatos módon több kerül majd elénk belőle.

Kevés önismeret

Sokan küzdenek azzal a nézőponttal, hogy semmin nem tudnak változtatni, ami azért nagyon hátrányos, mert ezzel már ki is adták a kezükből az irányítást. Ha felismerjük, hogy mindent, ami velünk történik mi magunk irányítunk azzal már vissza is vettük a kormányt. Hasznos, ha dolgozunk az önismeretünkön, felismerjük és elismerjük miben vagyunk jók és melyek azok a területek, ahol van még hová fejlődni. Nem cél hibátlannak lenni elég, ha tudatosak vagyunk rá, hogy minden helyzetből van kiút. Tulajdonságaink, nézőpontjaink és véleményünk is pozitív irányba változhat az idők során és ha valódi változást szeretnénk akkor nem szégyen mind ehhez szakember segítségét kérni.  Az életünk hajójának mi magunk vagyunk a kormányosai, de meg kell, hogy ragadjuk azt a kormányt.

Kevés mozgás

Az aktív, sportos életmód nem csak a megjelenésünkre és a fizikai egészségünkre van hatással. A rendszeres mozgás, ha még egészséges táplálkozással is kiegészül a lelki jólétünket is nagymértékben befolyásolja. A mozgás során a testünk endorfint termel, vagyis boldogsághormont, ami gondoskodik róla, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. A mozgással járó élénkebb vérkeringés az agy vérellátását is segíti, ami a gondolkodásunkat is segíti. Így tehát ha a sporttól jobban nézünk ki és okosabbak is leszünk akkor növekszik az önbizalmunk és összességében sokkal jobban fogjuk magunkat érezni a bőrünkben.

Túl sok feszültség

Kutatásokban igazolták, hogy a sok családi veszekedés hosszú távon depresszióhoz és más kellemetlenségekhez vezethet. A családból hozott negatív konfliktuskezelési minták pedig rossz irányba befolyásolják a másokkal való konfliktuskezelési módjainkat. Természetes, hogy vannak olyan konfliktusok, amelyek feloldásához nem elég egy bocsi, de annak sincsen semmi értelme, hogy hogy heteken, hónapokon, sőt éveken át görgessünk magunk előtt egy sérelmet. A megoldáshoz vezető úton minden érintettnek érdemes lépéseket tennie. Nem okos dolog csakis az egyik fél vállára tenni a felelősséget. A másik fél hálás lesz, ha megkönnyítjük a dolgát és oldjuk a feszültséget.

Kevés alvás

A kevés alvás is okozhat egészségügyi problémákat, mentális nehézségeket. A testünknek elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű pihenés és alvás. Nem csupán nyűgössé és durcássá tesz a kevés alvás, de rosszabbul is érezzük majd magunkat a bőrünkben. Szomorúvá és lehangolttá válunk és a depressziós tüneteink is erősödhetnek. Az alvásigényünk különböző, de általánosságban elmondható, hogy körülbelül hét óra alvásra szüksége van mindannyiunk szervezetének.

Ha a fentieket lehetőség szerint betartjuk akkor a testileg és lelkileg egyaránt kiegyensúlyozottabbá válhatunk.