Egészséges énhatárok

Ha egészséges énhatárokkal rendelkezünk, akkor bármilyen helyzetben meg tudjuk védeni magunkat, tudjuk képviselni az érdekeinket, megőrizve a jó közérzetünket, lelki békénket. Ezt a képességet, ahogyan sok minden mást is a szülői házból hozzuk. Aki gyermekként megtanulta, hogy nyíltan elmondhatja, hogy bántja valami, joga van a privát szférához, felnőttként is tudja majd képviselni önmagát. Ha a szülők nem tartották tiszteletben a gyermek határait, nem vették figyelembe a kéréseit, nem hagyták dönteni kis dolgokban sem és megbüntették amikor kiállt magáért, ezzel arra tanították, hogy neki személyes térhez, saját élete, saját teste feletti döntésekhez nincs joga.

A gyenge énhatárok jellemzői

• Az egyén mindenért bocsánatot kér, akkor is, ha mások hibáznak.
• Mindenki kedvében akar járni, miközben aggódik vajon mit gondolnak róla.
• Hagyja, hogy mások hozzá érjenek még akkor is ha kellemetlennek érzi.
• Érzékeny témákat érintő, akár tapintatlan kérdésekre is válaszol, még a nem túl közeli ismerősöknek is.
• Akkor is rá lehet venni a túlórára, amikor nem alkalmas és panaszládának is lehet használni, mert nem mer nemet mondani.
• Konfliktuskerülés jellemző rá, minden helyzetben, mert úgysem meri magát megvédeni és ha ellenkezne még megharagudnának rá.
• Lemond a saját igényeiről, szükségleteiről, ezeket nem is fogalmazza meg, mert önzőségnek, követelőzésnek érzi. Mélyen belül dühös és csalódott, ha nem veszik figyelembe mit szeretne.
• Gyakran tesz szívességeket az ismerősöknek, családtagoknak vagy szomszédnak, de sohasem kap viszonzást, még ha várná sem. A következő alkalommal mégis ismét segít.
• Felelősnek érzi magát mások problémáiért, érzéseiért. Kötelességének érzi, hogy tegyen azért, hogy a másik jobban érezze magát. Ha nem sikerül segíteni, bűntudatot érez.
• Megengedi, hogy mások beleszóljanak az életébe és döntéseket hozzanak helyette. Mit tanuljon, hol dolgozzon, kivel barátkozzon, hol lakjon, milyen frizurát viseljen, mi legyen a hobbija. Hagyja magát rábeszélni olyan dolgokra is, amit nem szeretne és lebeszélni olyanokról amire pedig vágyna. Nem bízik a saját döntési képességében, ezért a mások kéretlen tanácsainak, véleményének elfogadását tartja biztonságosnak.
• A bántalmazó kapcsolatból sem lép ki. Ez lehet kritizáló, kirekesztő munkahelyi környezet, basáskodó főnök vagy nárcisztikus, mérgező pár.

Mit tehet, akire a felsoroltak érvényesek?

Aki felismeri, hogy az énhatárai erősítésre szorulnak, már megtette az első lépést a fejlődés útján. Ahhoz, hogy könnyen sikerélményhez jussunk a témában érdemes kis dolgokkal kezdeni önmagunk képviseletét. Például ne hagyjuk szó nélkül, ha nem szép árut kapunk a zöldségesnél vagy hibásan adnak vissza a pénztárnál. Eleinte kényelmetlen lehet szóvá tenni a nem tetszésünket idegenekkel szemben, de a pozitív tapasztalatok folyamatosan erősebbé tesznek és növekedni fog az önbizalmunk. Egyre inkább éberré válunk majd rá, ha megsértik az énhatárainkat.

Ahhoz, hogy a folyamat gördülékeny legyen és ne sérüljenek a személyes kapcsolataink érdemes szakember, életvezetési tanácsadó segítségét igénybe venni. A folyamat során elemzésre kerülnek azok a helyzetek, ahol gondot okoz megvédeni az énhatárainkat és eszközöket kapunk rá, hogyan kommunikálhatjuk hatékonyan az igényeinket, a másik fél megbántása nélkül. Mindezek eredményeképpen folyamatosan javulnak majd emberi kapcsolataink és felismerjük melyek azok amelyekbe nem érdemes energiát invesztálni, nem érdemes önérvényesítéssel próbálkozni, csupán lezárni érdemes. Önismereti tréning keretében is fejleszhetjük önbizalmunkat.