Kulcsár Krisztina: Ismerjük a párunkat házasságkötés előtt?

Kulcsár Krisztina: Ismerjük a párunkat házasságkötés előtt?

Párkapcsolatban élni azt jelenti, hogy beengedünk és rengeteg teret adunk egy másik személynek az életünkben. Nem csupán „én” leszek, de ott lesz nekem „ő”, a szerelmem és „mi”, a párkapcsolat is. Mikor készülünk összeházasodni, természetesen úgy érezzük, hogy megtaláltuk a társunkat egész hátralévő életünkre. Kérdés lehet azonban, hogy mennyire van lehetőségünk megismerni házasság előtt a másikat. Jól működünk együtt majd hosszútávon is? Milyen a mi párkapcsolatunk fejlődése?

Párkapcsolat fejlődése

Manapság kezd előtérbe kerülni az a gondolkodásmód, hogy magát a párkapcsolatot egy folyamatosan változó és önálló igényekkel rendelkező, mintegy élő, harmadik félnek tekintsük. A párkapcsolat a férfi és női, illetve személyiségbeli különbségeken alapul. A felek kiegészítik egymást, olyat adunk a másiknak, ami nekünk hiányzik, cserébe pedig azt kapjuk, ami nekünk hiányzik, amire nekünk van szükségünk. Adok-kapok események sorozatából épül fel. A kulcstényező pedig az egyensúly! Akkor van baj, ha valamelyik fél azt érzi, hogy többet tesz, mint amennyit nyer a kapcsolatából. Kérdés, hogy a párkapcsolat egyes szakaszaiban, mire van igénye a feleknek.

A megismerkedés, a kezdeti időszak a pszichológusok szerint az úgynevezett szimbiózis szakasza. Ekkor úgy érezzük, hogy „egymásnak lettünk teremtve”, „ő az igazi” és „tökéletesen összeillünk”. Összeolvadás és határtalanság jellemzi.  Mindketten arra vágyunk, hogy a lehető legtöbb időt töltsük egymással, mivel rengeteg pozitív megerősítést kapunk a másiktól.

Én és mi

Később, mikor már sok mindent megéltünk közösen, kezdjük észrevenni a köztünk lévő különbözőségeket is. Ez persze nem baj! Ebből építkezni kell, hiszen az a sok dolog, amiben nem hasonlítunk egymásra, ugyanúgy meghatározza a másikat.  Én pedig szeretem őt azokért is, amiben más, mint én. Ebben a szakaszban, amit „én” időszaknak is nevezünk, határokat is szabunk önmagunkat tekintve. Megkérdezzük magunktól, „ki vagy én?”. Erre próbálunk választ találni azzal, hogy több teret engedünk az „énnek” a párkapcsolatban. Konfliktus akkor alakulhat ki igazán, ha a felek nem egy időben kezdik megélni a szakaszok változását. Ekkor például a még szimbiózis időszakában tartó fél úgy érezheti, hogy a párja nem foglalkozik vele eleget.

A harmadik szakaszban kifelé is jobban fordulunk. Előtérbe kerülnek a baráti kapcsolatok és fontossá válik a karrierre történő összpontosítás. Megtaláljuk a párkapcsolatunk helyét a társadalomban. Kiütközhet azonban egy olyan probléma, hogy a pár annyi mindent csinál külön és alig valamit együtt, hogy az érdemi beszédtéma lényegében elfogy közöttük. Sose hagyjuk figyelmen kívül, hogy magának a párkapcsolatunknak is vannak önálló igényei! Éppen ezért, különösen mikor az életünk besűrűsödni látszik, figyeljünk arra, hogy minőségi időt is töltsünk párunkkal.

Végezetül megélünk egy olyan időszakot, mikor úgy érezzük, hogy mindketten megjártuk a világot és ismét a másik fél lesz a legfontosabb. Ezt a párunk felé fordulást azonban már egy mély, meghitt szeretet, összetartozás és harmónia jellemzi. Önzetlenül ki tudunk állni a másik mellett és támogatni őt. Tökéletesen megérünk rá, hogy ha arra van szükség, akkor a párunk érdekeit a sajátunk elé tudjuk helyezni.

 

Az, hogy mikor érünk el az egyes szakaszokhoz, természetesen pár függő. Házasság előtt a legritkább esetben éljük meg ilyen sokrétűen a kapcsolatunkat. Ennek egyik oka, hogy általában 2-5 év együttlét után házasodunk meg. Ennyi idő alatt a párkapcsolat és mi sem tudunk ilyen jelentős változásokon végigmenni. Így jellemzően egy átlagos pár valahol az „én” időszak és a kifelé fordulás környékén köti össze az életét. Itt házasodnak vagy gyermeket vállalnak, mivel megijednek, hogy most mi is van. Azt gondolják, hogy ezzel tudják megerősíteni a kapcsolatukat. De mi is kellene inkább: saját igényeink/vágyaink megfogalmazása, a másik igényeit/vágyait felismerni, konfliktus megoldási stratégiák megismerése, kialakítása, veszekedési/vitatkozási szokásaink megértése, felismerése stb…

Ez egy rögös út idáig eljutni, de megéri.

Mire idáig eljutunk, már elvileg alaposan ismerhetjük a jövendőbelinket. Ha úgy érzed azonban, hogy ez nincs így, íme pár ötlet, hogy miképp fedezhetitek fel egymás személyiségét.

Ötletek arra, hogyan ismerjük meg egymást

  1. Beszélgessünk őszintén

Nem lehet elégszer kihangsúlyozni az őszinte és nyílt kommunikáció jelentőségét. Ha az érzelmeinket, vágyainkat és félelmeinket meg tudjuk osztani egymással az hihetetlen módon elősegíti a kapcsolatunk mélységét.

  1. Sok, változatos közös program

Érdemes kipróbálni együtt sok mindent, hogy megtapasztaljuk egymás érdeklődési körét és megismerjük a másik által alkotott világképet. Éppen ezért ne mindig csak olyan csináljunk, amit mindketten szeretünk. Menjünk bele olyan programokba is, amihez mi kevesebb kedvet érzünk.

  1. Ne féljünk vitatkozni, kritikát megfogalmazni

Vitatkozni nem feltétlenül rossz dolog. Egész egyszerűen nem tudunk majd mindig türelmesek és higgadtak maradni és biztosan lesznek/ vannak olyan témák, amiben nem értünk egyet. Nagyon fontos azonban megkülönböztetni a romboló (destruktív) – és építő (konstruktív) jellegű vitát vagy kritikát. Ha vitatkozunk vagy veszekedünk, semmiképp ne civakodásba csapjon át, hanem mindig a megoldás keresésének eszköze legyen.

  1. Családban náluk és nálunk

Mindenképpen segít egymást is jobban megismerni, ha bemutatjuk a másikat a családunknak. Az, hogy a párunk miképp viselkedik a szüleinkkel, testvéreinkkel nagyon tanulságos lehet számunkra. Arról nem is beszélve, hogy mi mennyi mindent árulunk el magunkról akarva-akaratlanul az otthoni, családi közegben.

  1. Utazás kettesben

Egy-egy utazás, mikor folyamatosan együtt van az ember a másikkal nagyon érdekes tapasztalat lehet. Közösen megélni az új élményeket, beszélgetni róluk, felfedezni, hogyan alkalmazkodunk a megszokottól eltérő helyzetekhez.

  1. Közös játék és sportolás

Ha együtt elmegyünk sportolni vagy leülünk társasjátékozni, számos dolgot felfedezhetünk egymásban. Van olyan sport, amit tudunk majd hosszabb távon együtt űzni, hasonló ilyen téren az ízlésünk? Mennyire kitartó a másik, versengő típus vagy békés és csak a játékélmény számít neki?

  1. Közös szervezés

Mondják, hogy a házasság olyan, mint egy kisvállalkozást vezetni, annyi a szervezni és tenni való. Érdekes próba lehet elvállalni valamilyen nagyobb esemény közös megszervezését. Fény derülhet arra is, hogyan tűrjük, ha van egy kis nyomás, esetleg stressz, illetve milyen eredményesen dolgozunk együtt.