Császár Adrienn mestermunkája a skizofréniáról

„Napjainkban minden századik ember diagnosztizálható skizofréniával, amelynek – a gyakran félinformációkból fakadó – társadalmi narratíváit s megítélését stigmatikus, negatív sztereotípiák övezik. A mestermunka célja, a skizofrénia pontos és sokrétű ismertetése a pszichodiagnosztikai alapoktól kezdve, a betegek vizuális és képzőművészeti reprezentációjáig, melynek struktúráját átszövik két skizofréniával élő alkotó gondolatai, művei. A könyv kialakításának minden részlete prezentálja a skizofrénia jellemzőit, grafikai, nyomdatechnológiai és anyagbéli elemei pedig folyamatos interakcióra késztetik az olvasót, aki ezáltal kerül még közelebb e betegség megismeréséhez, ledöntve a skizofréniához fűződő előítéletek falát. ”

Egyre több a mentális zavarban szenvedő

Ma az érintőképernyők és okosotthonok világában kérdésessé vált a művészek milyen módon tudják megszólítani az embereket. Van-e egyáltalán bármilyen igény erre vagy mindenki csak pörög élete mókuskerekében és közben egyre többen közülünk mentális zavarokkal küszködünk. Minden negyedik ember szenved ettől kisebb nagyobb mértékben a kioldatlan, feloldatlan folyamatos feszültség miatt. Ha ennek felmerül a gyanúja érdemes időben pszichológus segítségét kérni.

A művész nézőpontjából egyetlen jó út van kiteljesedni a művészetben. Egyre nagyobb ajtót tárni a világra, ami az alkotó perspektívájából hiteles. A piac igényeire fittyet hányva, belső tűzben kovácsolva az alkotást, a sikert nem számokban mérve.
Császár Adrienn diploma munkája ezen ösvény mentén haladva készült el. Témája a skizofrénia, merész választás volt, hiszen ahogyan a többi mentális problémát is, titokzatosság és köd veszi körül.

„Őrültnek lenni” szégyen?

„Őrültnek lenni” szégyellnivaló, olyan állapot amit többnyire csak halkan elsuttogott szóbeszédből ismerünk és természetesen csak mással fordulhat elő. Ha az utunk egy pszichiátriai betegeket kezelő épület mellett vezet, el összehúzzuk magunkat és hálásak vagyunk érte, hogy a falak mögött zajló eseményekről kevés tudásunk van. Félelemmel vegyes kíváncsiságunkat igyekszünk mélyre temetni magunkban azt gondolván, amiről nem tudunk, az bizonyára elkerül majd minket.

A számos mentális betegség közül talán a skizofrénia a leginkább félreértett és megbélyegző elmeállapot. Az alkotó személyes érintettsége révén – egy rokonán keresztül – került kapcsolatba a skizofréniával amelynek során nem csupán a betegséget magát ismerte meg testközelből de szembesülnie kellett a társadalom ítéleteivel  és  a kirekesztettséggel is.

A művészet társadalmi szerepe

A művész teret adott az experimentális tipográfiának, a kísérletezős kiadványszerkesztésnek és művészet társadalmi szerepét is hagyta kibontakozni. A kiadvánnyal vállalta, hogy felhívja a társadalom figyelmét a hálátlan és szégyellnivalónak kikiáltott témára. A grafikai világ és a tipográfia töredezettsége összecseng a skizofréniával küszködők lelkiállapotával.

A személyes érintettség és a szakirodalommal való alátámasztás garancia a hitelességre mindemellett a teljes művet átszövi két skrizoféniával élő alkotó gondolatai és művei. Az alkotás nem csupán nyelvi-logikai eszközökkel, hanem elvont módon textúrákkal, színekkel, formákkal, ritmussal is kommunikál.

A mű teret nyit

A könyv végig lapozásával nem kapunk feloldozást a téma körül bennünk esetleg felhalmozódott feszültségekre, inkább új kérdésekkel teret nyit a nagyobb rálátásra, megértésre. Felismerhetjük hogy a skizofrénia vagy bármely más a normáktól eltérő mentális állapot sokkal közelebb van hozzánk mint azt feltételezzük.

Császár Adrienn művével elérte célját: a témát alaposan körbejárja, bemutatja és közelebb hozza hozzánk.