Stresszkezelés technikák

A hétköznapi stressz egy részét vagy egészét hajlamosak vagyunk lenyelni, persze mi nem tehetjük azt, mint a macska, ha kutyát lát: izmai megfeszülnek, a hátát felgörbíti, a pupillái óriásira tágulnak és dühösen fúj. A veszélyhelyzetet érezve, a stresszre reagálva védekező-támadó helyzetet vesz fel. Kutatások alapján fény derült rá, hogy az állat a különböző a számára veszélyesnek ítélt helyzetekre így reagál és a látható jeleken túl számos biológiai változás megy végibe a testében. Az emberi test is hasonlóan reagál a nyugtalanító külső hatásokra.

A test válasza a stresszre

A stresszhelyzetre adott válaszreakciót menekülési vagy megküzdési ösztönnek is nevezzük. Napjainkban a stresszt kiváltó helyzetek ritkán jelentenek életveszélyt a testünk mégis úgy reagál rá. A forgalom lármája, a nagy tömegben való tartózkodás, a hangos zene, amit nem mi választunk, a zajos munkakörnyezet, lakásfelújítás a szomszéd lakásban és még hosszan sorolhatnánk a stresszt okozó helyzeteket. ezek a zavaró körülmények túlterheltté teszik az idegrendszert, nyugtalanná, türelmetlenné és szorongóvá tesznek, súlyosabb esetben akár depresszióhoz is vezethetnek.

Menedzser típusú feszültség

A stresszérzés másik formája inkább lelki okokra vezethető vissza. Az élethelyzetünkben bekövetkező változások: házasságkötés, válás, munkahelyváltoztatás vagy haláleset a családban is feszültséget idéz elő. Ezek az érzések lehetnek kellemesek örömtelik vagy szomorúak, a mi közös bennük az a feszültség. Az elfoglalt, sőt túlterhelt emberek körében gyakori a menedzser típusú feszültség. Az alany úgy érzi nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, túl nagy rajta a nyomás.

Vészjelzés és következményei

A szervezetünkben stressz hatására felszaporodnak a különböző stresszhormonok, amelyek láncreakciót indítanak el. Az első lépés a riadó, amely felszólítja a szervezetet a tartalékok mozgósítására a belső elválasztású mirigyek, főként a mellékvese kéreg hormonjainak kiválasztása révén. A szívverés felgyorsul, emelkedik a vérnyomás, több vér jut az izmokba, a légzés szaporábbá válik, verejtékezni kezdünk. Mindezek hatására felszabadulnak a meneküléshez szükséges energiák. A veszélyhelyzet elmúltával a szervezet működése visszaáll a rendes kerékvágásba. Ha a felpörgetett időszak túl sokáig tart és nem követi nyugodt feltöltődési időszak akkor kimerültté válhatunk és fizikai szinten is egészségügyi gondjaink bukkanhatnak fel.

Testi, lelki hatások

A stressz a szexuális életünkre is hatással van A férfiak merevedési zavart, korai magömlést tapasztalhatnak, a nőknél a vágy hiánya és az orgazmusra való képtelenség fordul elő a leggyakrabban. A menstruációs panaszok egy részéért is a stressz tehető felelőssé. A tartós feszültségben élés kimerültté tesz és számos pszichoszomatikus (lelki eredetű, testi tünetekben megnyilvánuló) betegség kiváltója lehet és depressziót is okozhat. A leggyakrabban előforduló pszichoszomatikus probléma a fejfájás, a gyomor panaszok, magas vérnyomás, az asztma, a fekélyes vastagbélgyulladás, a neurodermatitisz és a reuma.

A stresszt kezelni kell

A feszültség egy bizonyos határig aktivizál, motiválttá tesz. A kihívások, az erőnket, kreativitásunkat igénylő feladatok nélkül unatkoznánk. Néha túl sok jut a feladatokból, megoldani valókból, ilyenkor úgy érezhetjük összecsapnak a fejünk felett a hullámok. Ilyenkor meg kell tanulnunk hideg fejjel kezelni a konfliktus helyzeteket, hogy helyt tudjunk állni az életünk minden területén. Vannak olyan látszatmegoldások, amelyeket érdemes elkerülni. Ilyenek a nyugtató és az élénkítő szerek, a kávé a cigaretta az alkohol, a kábítószer, a túl sok étel fogyasztása. Ezek mindegyike átmenetileg enyhíti a panaszokat, de megoldást nem nyújt, sőt hosszú távon súlyosabb tüneteket okoz, tovább gondokat okozva.

• Az első lépés a stresszel szembeni harcban a józan mérlegelés. Őszintén rá kell néznünk mi az oka a feszültségnek és milyen eszközeink vannak a változtatásra. Használhatunk stresszkezelés technikákat vagy akár stresszkezelés tréningen is részt vehetünk.
• Sokat segíthet, ha a mindennapjainkba némi mozgást csempészünk, mert a testmozgás serkenti a szerotonin termelődését, amitől jobb hangulatba kerülünk. Kerékpározni vagy sétálni a szabadban mindenképpen javítja a hangulatunkat.
• Ősi ösztön, hogy veszélyhelyzetben gyorsabban és felszínesen lélegzünk. Ha tudatosan lassabban veszünk levegőt látványosan és gyorsan nyugodtabbá válhatunk. Az egyenletes lélegzés csökkenti a stresszhormonok termelődését a szervezetben, a szapora szívdobogást is lassítja és a hatására csökken a vérnyomás.
• Relaxációnak nevezzük azokat a technikákat, amelyek segítenek a testi-lelki egyensúly kialakításában a feszültségoldással és nyugalom teremtésével. Ilyen például az autogén tréning.