Bejegyzések

Amikor megingathatatlan az elköteleződés

Sajnos akadnak olyan párkapcsolatok, amelyekből már kiveszett minden intimitás, szenvedély és a tisztelet is csupán az elköteleződés maradt meg. A mi családunkban nem divat a válás. Amilyen virágot szakítottál olyat szagolj! Hangzanak el a mélyenszántó bölcsességek, amelyeket sajnos sokan komolyan is vesznek, és benne maradnak teljességgel kiüresedett kapcsolatokban ezzel mindkét felet megfosztva a boldogságtól és a tovább fejlődéstől is. Ennek nem kellene így maradnia. Párkapcsolati tanácsadással, a kapcsolatban rejlő erőforrások felkutatásával újra éleszthető a tűz.

A merev gondolkodás elengedése

A változást a merev gondolkodás elengedése jelentheti. Ha felismerjük, hogy mindig van választásunk és nem kell másolni az anyánk, nagyanyánk mintáit akkor elindulhatunk egy sokkal több örömöt és boldogságot teremtő úton. Ha a magánytól való félelmünkben ragaszkodunk a minket már nem szolgáló kapcsolatunkhoz könnyen kapcsolatfüggővé válhatunk. Ehhez akár elegendő az is, ha elég sokszor hallottuk, hogy egy rosszal is jobb, mint egy rossz nélkül. Az érintett úgy érezheti, nem baj, ha rossz a kapcsolat, de legalább van és különben is másnak még talán ennél is rosszabb.

A gyermekeink példát vesznek rólunk

Amikor két már sok év óta boldogtalan ember él együtt nem gondolnak rá, hogy eközben ugyanilyen boldogtalan gyermekeket nevelnek, akiknek azt a példát mutatják, hogy nem változtathatunk, bármilyen helyzetben is vagyunk. Ezt választottuk és nem választhatunk mást. Szinte már egyáltalán nem beszélnek egymással, a lelkesedésnek szikrája sincsen bennük sem az életük iránt, sem egymás iránt, jó esetben csak unják egymást és mégis együtt maradnak.

Ha az intimitás elveszett

Vannak párok, akik, évek hosszú sorát élik le szex nélkül. Egymásra nem vágynak, de sem a válás nem fér bele a világukba sem a külső szexuális kapcsolat. Fásultak és szenvednek mégsem lépnek tovább. Ilyen esetekben, ha legalább az egyik fél nyitott valamiféle változásra, önismereti tréning keretében jelentős személyiségfejlődésen mehet keresztül, amelynek következtében elindulhat egy változás a pár életében. Ez persze több irányú lehet, vezethet a kapcsolat megújulásához, de a teljes és végleges széthullásához is. Bármelyik változat mindenképpen előrelépést jelent az egy helyben toporgáshoz képest.

Ha látszólag minden jól működik…

Ha látszólag minden jól működik, megvan egymás felé a kölcsönös nagyrabecsülés, beszélgetések, jó szex, közös programok még akkor is felbukkanhat a harmadik. A párkapcsolati terápiás üléseken gyakran hangzik el: „Magam sem értem, miért tettem! Egy szerető megjelenése az elkötelezett kapcsolatokban nagy próbatétel. A média azt közvetíti, hogy a szexuális változatosságot csakis a partnerek váltogatásával élhetjük meg, ezzel nehezebbé téve a szexuális elköteleződést, ami ettől függetlenül lehetséges.

Ha vannak érzelmi tartalékok

Átfogóan tekintve az elköteleződésre tekinthetjük egy komoly, hosszú távú tőke befektetésnek. Azokban a párkapcsolatokban ahol az eddigiekben létezett az egymásra figyelés, a felek hálát és nagyrabecsülést éreztek egymás felé és ezt ki is fejezték, ott komoly érzelmi tartalékok halmozódtak fel. Ez tartalék elegendő lehet arra, hogy egy esetleges botlás után visszaállítható a biztonság és az egyensúly.

Játszópajtások egy életen át

Ez nem születik meg automatikusan, ebbe az évek során folyamatosan energiát fektetnek a pár tagjai és nem csupán az egyikük és nem utolsó sorban, a szexualitásukban is nyitottak a fejlődésre. Ahelyett, hogy máshol keresnék az izgalmat, ami otthon már nem mindig jön magától, hajlandóak energiát fektetni bele hogy egy életen át tartó társasjátékban meg-megújulva elkötelezett párkapcsolatban éljenek.
Megkérdezhetjük önmagunkat: szeretnénk-e egy életen át a párunk játszópajtása lenni vagy inkább mindig más játszótársat keresünk?

 

Egészséges személyiség: mi kell hozzá?

A stressz önmagában nem betegítő. A stresszre adott válaszon múlik kialakul-e a betegség vagy sem. A világlátásunk és az, hogy megoldásközpontúan gondolkodunk-e szoros összefüggést mutat az egészségünkkel.

A strapabíró személyiség jellemzői

A strapabíró személyiségre jellemző hogy képes az elköteleződésre. Hisz benne, hogy amit tesz az jó, helyénvaló. Vannak, céljai tud teljes emberként élni és cselekedni. Az elkötelezett embernek vannak kitűzött céljai. Képes rá hogy megkülönböztesse a lényegeset a lényegtelentől. Ha akadályok bukkannak, fel a megoldást keresi nyafogás helyett. Ehhez számos eszköz sajátítható el a stresszkezelés tréning keretében.

A változás mindig biztos

A világunkban egyetlen dolog biztos és ez a változás. Minden viszonylagos, elvesztettük azokat a fix pontokat, ami alapján az értékrendszerek között sorrendet vagy összefüggést teremthetnénk. Vannak nézőpontok, amelyek szerint annak az öt embernek az átlaga, vagy akivel a legtöbb időt töltöd el. Ebben sok igazság van. Hajlamosak vagyunk a barátainkat utánozni. Ha ők motiválóak, sikeresek akkor mi magunk is nagyobb eredményekre törekszünk. Érdemes tehát megválogatnunk kikkel töltjük el az időnket.

Az önazonosság kialakulása

Az önazonosságunk kialakulása egy folyamat. Kamaszkorukban példaképekhez ragaszkodunk, a szüleink az egyik legfontosabb mintaadónk akkor is, ha ellenállunk nekik. A tágabb család, az osztályközösség és a barátok is meghatározó. Ez az úgynevezett átvett identitás. Külső dolgok határoznak, meg amelyekkel teljes mértékben tudunk azonosulni akkor is, ha csupán átvett dolgok. A serdülőkorban a személyiség kis mozaik darabkái lehetővé teszik, hogy sokféle képpen viselkedjünk, amelyek akár egymásnak ellentmondó minták is lehetnek. A még éretlen személyiség könnyen billenhetünk ilyen, olyan irányokba.

Kevés a biztos pont az életünkben

Ma a társadalmi elvárások nem adnak hozzá támpontot, hogy szilárd életutunk legyen. A ma embere projektek alapján teremti az életét. Ma már senki nem lepődik meg, rajta ha az üzletember beleunva és belefáradva az üzleti világ taposómalmába fél évre Indiába megy meditálni. Az is természetes, ha csapatépítés címén nagy ereszd el a hajamat buli keretében mindenki elengedi magát. Ez a világ támogat minket abban, hogy éljük meg bátran a résszemélyiségeinket mindenféle rendezettség nélkül és ez egyáltalán nem baj.

Az elköteleződés hiányában a menekülést választjuk

A részekben maradt önazonosság nem teszi lehetővé, hogy elkötelezett életet éljünk. Bármikor manipulálhatók, meggyőzhetők vagyunk, és ezek alapján sodródunk. Az életünk a pillanat megragadásáról szól. Arról hogy éppen a legjobbat vegyük ki az adott helyzetből. Nem a megoldásokat keressük, az adott helyzetben hogyan lehetne jobb, hanem azt hogy hogyan meneküljünk ki belőle. Ha elkötelezettek vagyunk, akkor megoldjuk és nem munkahelyet vagy párkapcsolatot cserélünk egy felbukkanó nehézség esetén.

Az elköteleződés hiánya számos területen gondot okozhat

Ha hiányzik az elköteleződés, akkor erőtlenek leszünk hozzá, hogy következetesek és önazonosak legyünk. A ma fiataljai számára nem természetes az elköteleződés. A személyiségfejlődésük formálódó szakaszát hosszan elnyújtják. Ide kapcsolódnak a mama hotel és hasonlók. Minél tovább gyermeknek maradni, elkötelezettség és felelősség nélkül.  Vannak, akik ezt akár életük végéig is játsszák.
Az elköteleződés hozzásegít ahhoz, hogy olyan személyiséggé váljunk, aki bármilyen helyzetben, betegségben, jóban-rosszban kitart az elvei mellett. Az elköteleződött személyiséggel rendelkező egyénnek bármi adódik akkor is van hite, vannak kitűzött céljai, és képes tenni is értük.
Az elköteleződésnek döntő szerepe van a személyiség kialakulásában.

Párkapcsolat: a javítás módja csere?

Ha elköteleződtünk akkor ez alapján nem adjuk fel a kapcsolatot az első komolyabb vita után hanem megoldást keresünk. Előfordulhat, hogy a békesség kedvéért a saját személyes szükségleteinket is háttérbe helyezzük.
A Mi előnyt élvez az Én-nel szemben. Amíg a jótékony rózsaszín köd ül, a kapcsolaton addig nem kell nagy energiákat fektetni a  fenntartásába, szinte magától működik. A nehézségek ott szoktak kezdődni, amikor a hétköznapok taposómalmában egymást érik a feladatok, a megoldandók és az egyik fél úgy érzi túlterhelődött és nem kap elegendő támogatást a párjától. Ilyenkor rögtön felbukkan a szakítás réme. Úgy tűnhet egyedül könnyebb. Ha a párkapcsolatban jelen van az elköteleződés, akkor ilyenkor a kapcsolat helyrehozása, az egyensúly újra teremtése a cél. Ez sajnos nem mindig egyszerű és nem minden esetben ez a forgatókönyv, sőt.

Elköteleződve jóban rosszban….

A nagymamáink idejében a férjhez menés egyet jelentett az elköteleződéssel. Jóban, rosszban, egészségben, betegségben együtt, ásó kapa nagyharang, míg a halál el nem választ. Ennek köszönhetően az idősek között sokan az aranylakodalmukat ünneplik, mert a társadalmilag elfogadott viselkedésforma nem engedte meg a válást akár működött a kapcsolat akár nem. Ezekben a hosszú kapcsolatokban az elköteleződés dominánsan volt és van jelen, amelynek nyomán ki tudtak tartani egymás mellett bármilyen viharok is dúltak az életükben. Mindig megtalálták együtt a megoldást, mert azt választották, hogy megoldják, amit kell. Ma már hamar új kapcsolatot keresünk a csak csikorogva működő helyett.

Önbizalom olcsón

A szexpartner keresők, a társkeresők mind arról szólnak, hogy az önbizalom és önértékelés energiabefektetés nélkül növelhetők. Mindent azonnal megkaphatunk csak érte kell nyúlnunk. A túl sok online és túl kevés személyes jelenlét torz képet mutat saját magunkról. A felszínes sikerek könnyen elillanó önbizalmat adnak és megakadályozzák, hogy valódi magunkról való tudáshoz, önismerethez jussunk, ezáltal felismerjük a valódi értékeinket. Az önismeret hiánya bizonytalansághoz vezet, a bizonytalan ember számára pedig az elköteleződés ijesztő.
Az elköteleződés tudatos döntés, amely a jelenre és a jövőre is vonatkozik. A közös célok és a hűség erőssé kovácsolhatja a kapcsolatot. A legjobb kapcsolatban is előfordulhat botlás, ilyenkor többnyire mindkét fél tesz a kapcsolat rendbehozataláért és a párterápiára valódi változtatás igénnyel érkeznek.  

Az elköteleződés hiányának okai

Ezzel szemben, ha csak ülünk az életünk csónakjában és ahová sodor az ár kikötünk, rövid időre az nem jár semmilyen elköteleződéssel. Igaz nem is igényel nagy erőbedobást az evezés, ha nem tetszik a part, akkor csak sodródunk tovább. Hosszú távon nem lesz eredményes a dolog, mert cél nélküli. Vagyis a cél csupán pillanatnyi örömök elérése. Az elköteleződés hiányának gyökerei az anyánkkal való kapcsolatban keresendők. Amit meg tanultunk a kötődésről gyermekkorunkban nagy eséllyel az alapján fogunk tudni működni felnőttként. Ha az anya a csecsemő minden igényét kielégíti, akkor ki tud alakulni az ősbizalom. Ha kiszámíthatatlanul reagál a baba jelzéseire, akkor bizonytalanná és szorongóvá válhat a csecsemő. A rideg, elutasító szülő azt tanítja a gyermeknek a viselkedésével, hogy nem érdemes kimutatnia az érzelmeit, mert nem kap figyelmet úgysem. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy értéktelen és nem szerethető.

Elvárásokból működve

Vannak szülők, akik kielégítik ugyan a gyermek igényeit, de emellett kemény büntetéseket is kap, ha nem felel meg a szülő elvárásainak. Ilyenkor a gyermek a gondoskodást összekapcsolja a fizikai és verbális bántalmazással így kialakul benne az intimitástól való félelem. Ez okozhatja, hogy felnőttként azokban a kapcsolatokban ahol az intimitás megjelenik nem képes elköteleződni. Előfordul, hogy egyáltalán nem mernek párkapcsolatot létesíteni, mert nem hiszik el, hogy van olyan ember, aki értékeli és szerethetőnek tartja őket.
Mindenféle érzelmi függés félelmetes a számukra.  A környezet akár ridegnek, érzéketlennek is tarthatja őket.

Mindezek ellenére vágynak a szeretetre, kötödésre tartós kapcsolatra. Ahhoz hogy ezt megélhessék és örömüket leljék, benne terápiás folyamat jelentősen hozzájárulhat. Ha személyiségünk megrekedt a fejlődésnek egy bizonyos szintjén, akkor gondot okoz az elköteleződés. Az éretlen személyiségnek jár minden és nem kell nagy áldozatokat hoznia, hogy megkaphassa. A kiforrott, önazonos személyiség kiáll magáért, kitart, és hisz magában legyen szó egy célról, amit el akar érni vagy egy betegségről, amit le kell győzni. A kontroll nem kívülről tartja fenn mindezt, a belső igényszint és elvárás rendszer dominál. A külvilág helyett már csupán saját magunknak akarunk megfelelni

Anyám nyakán

A körülmények vagy a sajátos szülői nevelés gyermek státuszban tarthatja a már felnőtt fiatalt ezért nem képesek megtanulni az elköteleződést és felelősségvállalást. Gyakran esik szó a mamahotel intézményéről, amely tökéletesen kifejezi a probléma mibenlétét. A szülő fél, hogy cél nélkül marad, a felnőtt gyermek pedig élvezi a kényelmet. Előfordul, hogy a negyvenes éveikhez közeledve is „anyám nyakán” élnek elköteleződés és célok nélkül. Ebben az esetben is terápia javasolt a változtatáshoz.