A családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés

Számos felmérés készült a családok széthullása témában. Társadalmunk egyik nagy sebe a párkapcsolatokban bekövetkezett változások következménye. A párkapcsolatok felbomlása számos kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következménnyel jár ezért alapvető társadalompolitikai célnak tekinthető a párkapcsolatok stabilitásának javítása.
A kutatások rávilágítottak, hogy a köznevelésből alapvetően hiányzik a család értékének hangsúlyozása és a családi életre való nevelés.

Az értékrend válsága 

Valójában nem a család intézménye került válságba, hanem az értékrend és éppen a család a kulcs ebből a nehéz helyzetből való kilábalásban.
A nevelés az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a családbarát szemléletmód és az emberi élet tiszteletének megtanításában. A fiatalokat nagyon sok hatás éri, ezért több szempontot figyelembe véve közelítjük meg a harmonikus családi élettel kapcsolatos segítségnyújtást. Ennek az egyik lehetséges módja a családi életre nevelés szervezett formában, az iskolában, a szülők bevonásával.

A család az érzelmi kötődések elsődleges színtere

A család a személyes kötődések elsődleges színtere ezért a családi életet a családban lehet megtanulni ma viszont a családok jelentős részének ez gondot okoz, ezért az iskolákra és más nevelő intézményekre hárul a feladat egy része. Ez a családok és az iskola szoros együttműködésével valósulhat meg. A felelősség és a cél közös egy boldogabb családi életet élő felnövekvő generáció. Ha a családok nem alkalmasak arra, hogy jó mintát adjanak a gyermekeiknek akkor nagyon fontos, hogy jó mintát is lássanak a munkába bevont hiteles családok segítségével.
Az új Nemzeti Alaptantervben (NAT) kiemelt téma az ifjúság nevelésében a családi életre nevelés mellett a társas kapcsolati kultúrára való felkészítés. (CSÉN). Az elkészült kerettantervek alapján nem szerepelnek önálló tantárgyként, hanem több tantárgy szerves részeként tanulhatják majd a diákok.
A cél, hogy az oktató-nevelő munka szerves része legyen a családi életre nevelés, a család értékének hangsúlyozása.

Nevelés – családi életre nevelés

Minden korban természetes volt, hogy a felnőttek átadják a tapasztalataikat a fiatalabbaknak, így őrizve meg a már megszerzett tudást, hozzásegítve az új generációt a közösség életéhez való könnyed kapcsolódáshoz. Az ember személyisége folyamatosan fejlődik. Az élete legalább az első húsz évében a családi fészek lakója, tehát minimum két évtizednyi nevelést kap, ahhoz, hogy felelősen tölthesse be a helyét a társadalomban. Aki nevelést kap, az minden tekintetben gyarapszik, gazdagabbá válik akár a szülő akár pedagógus végzi a feladatot.

A családi életre nevelés bevezetésének alapkérdései

Oktatás – Nevelés
Üzenete, formálódj, hogy be tudj illeszkedni a családi, az óvodai, iskolai és a tágabb (társadalom, emberiség) közösségekbe. Emberré válni kiteljesedést jelent a lehetőségek maximális kihasználásával. Pedagógus azokból válik, akik sajátos hajlammal rendelkeznek, akikben megvan az igény arra, hogy formálják az ifjúságot, akik az idejüket, a figyelmüket és a szeretetüket ennek a tevékenységnek szentelik. Rátermettségük következtében képesek megbirkózni a nevelés minden buktatójával és az esetleges kudarcával is. A nevelő a nevelés kulcsa, vezetője, segítője és a tanácsadó szerepe is van. Legfontosabb tulajdonságai: a szaktudása, a gyermekek iránti szeretete és elengedhetetlen, hogy kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkezzen. Ezek mindegyike szükséges ahhoz, hogy hiteles legyen a fiatalok szemében, már a jelenlétével formálva a neveltjei személyiségét.

Cél a család védelme és stabilitásának megőrzése

A Családi Életre Nevelés legfőbb célja a házasság és a család védelme és stabilitásának megőrzése, mivel a család gondoskodása, szeretetteljes légköre nélkülözhetetlen és semmivel nem pótolható a gyermek egészséges érzelmi fejlődése szempontjából. Az életben való helytálláshoz szükséges jó kommunikációs készség, döntéshozatali képesség, pozitív önértékelés, önbizalom, önszeretet, amelyek, szükségesek a tápláló kapcsoltok kialakításához. A CSÉN célja ezeknek az ismereteknek a tanítása illetve fejlesztése az egyén és a család szintjén is. Egy magasabb szinten a képzés részét képezik a pénzügyi nevelés, a család és munka egyensúlya, szülői szerepek, szexualitás, nemi identitás és minden más a családot érintő témák. A gyermekre való tudatos odafigyelés és az, hogy a családot egy nagyobb rendszer részeként kezeljük, segít az olyan társadalmi problémák megelőzésében, mint a különböző szerekkel való visszaélés, családon belüli erőszak, munkanélküliség, eladósodás. Az egészséges család működésének ismerete alkalmas lehet az előbb felsorolt problémák elkerülésére vagy csökkentésére. A CSÉN ezeket az információkat közvetíti osztálytermi kereteken belül, illetve más nevelés módokon és eszközökkel.

  A családi életre nevelés témakörei

  • Önismeret és érzelmi intelligencia (saját élmények, tapasztalatok tudatosítása) 
  • Jellem és értékrend (jellemformálás és értékválasztás)
  • Kommunikáció, konfliktuskezelés (erőszakmenetes kommunikáció)
  • A család működése (szerepvállalások, kölcsönösség, feladatmegosztás, érzelmek, konfliktuskezelés)
  • Családi gazdálkodás (pénz, idő, fogyasztás, értékteremtés, tervezés)
  • Szexualitás (felelősségvállalás érzelmi, lelki, kapcsolati, fizikai, biológiai szinten)
  • Változások kezelése (fejlődés, alkalmazkodás, krízis, erőforrások, feszültségtűrés, veszteségkezelés, tervezés, jövőkép, értékek megőrzése)
  • Veszélyek, devianciák: (feszültségkezelés, agressziókezelés, mintakövetés, nyílt kommunikáció, segítő háló)