0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Menjek vagy maradjak, hol rontottam el?

A kapcsolat elején minden tökéletes. Úgy érezzük végre megvan amire mindig is vágytunk és jobb már nem is lehetne. Tökéletes az összhang, érzékenyek vagyunk a társunk minden rezdülésére. Hosszú, élvezetes, tartalmas beszélgetések, áttáncolt éjszakák, egész napos ágyban heverészés, csodás intim pillanatok. Ennyi jóról a legmerészebb álmunkban sem mertünk ábrándozni. Ilyen jól működik minden, amikor figyelünk egymásra és amikor nincsen ennél fontosabb.

Közös célok

Telnek a napok, hetek, hónapok, évek és kitűzzük a közös célokat. Mindenki ilyen kapcsolatra vágyik és arra, hogy ez egy életen át tartson. Az, hogy fennmaradjon a mi felelősségünk. Mindkettőnké, hogy valóban így maradhasson egy életen át. Ehhez felnőttnek kell lenni, mindkét félnek. Ha férfi csupán pótanyát keres, aki segít megoldani számára a hétköznapok nyűgjeit az előbb vagy utóbb töréshez vezet. A nő, nő akar lenni és nem anya. Arra ott vannak a gyerekei. A felnőttséghez, a felnőtt léthez szükség van némi önismeretre, amit többféle módon fejleszthetünk például könyvek segítségével vagy akár önismereti tréning keretében.

Ha elfogy a figyelem egymás felé

A hétköznapok taposómalmában lassan eredménnyé válnak a kitűzött célok. Megszületnek a tervezett gyermekek, megvan a saját lakás és autó. A még több anyagi siker elérése olyakor már fontosabb annál, mi van velünk, hogy érezzük magunkat. Kevés az egymásra figyelés és egyre több a visszautasítás egymás felé. Látszólag minden adott a közös boldogsághoz, valami mégis hiányzik, elveszett vagy elkopott. Visszatekintve tisztán látszik, hogy a célok felé vezető úton elveszett a lényeg és a lelkesedés helyett csak a fásultság maradt.

Nem szégyen segítséget kérni

Gyakran az egyik félben több életöröm marad. Akinek lenne igénye az összebújásra, az intimitásra, csak nincs kinek odaadni, mert a másik mindig fáradt. Jó lenne megint bolondozni, beszélgetni, szerelmeskedni gondtalanul, de valahogy erre soha nem jut idő. Mi történik akkor, ha ez a folyamatos hiány csak egyre növekszik és növekszik? Ha a társad, akivel át szeretnéd élni mindezt mindig visszautasít akkor elkerülhetetlenül utat tör majd ez a vágy más irányba. Főleg akkor, ha ez a kedvetlenség csak neked szól, feléd irányul.

Amikor kettesben vagytok akkor újra és újra felbukkannak a kifogások akár beszélgetésről akár összebújásról van szó. Ilyenkor jól jön a külső támogatás akár párkapcsolati tanácsadás formájában, aminek kereti között együtt újra fel lehet fedezni az értékeket egymásban. Visszamenve az időben felkutatni hol veszett el a kapcsolódás és összevarrni az elszakadt szálakat.

Dilemmák a párkapcsolatban

Napjainkban nagyon sokat hallunk attól hogyan legyünk hűek önmagunkhoz, és hogy semmiképpen se adjuk fel az álmainkat mások miatt. Itt máris felbukkan egy fontos kérdés, mégpedig az hogy miképpen egyeztethető ez össze a párkapcsolattal, sőt a gyerekneveléssel. A párkapcsolat nap, mint nap tükröt tart elénk kíméletlenül és elkerülhetetlenül. Kapcsolatunk kimondott és ki nem mondott egyezményeken nyugszik és ezek közül a legalapvetőbb a hűség. Legalábbis ez magától értetődőnek látszik, hogy a párkapcsolt létrejöttekor anélkül, hogy ezt külön megbeszélnénk a kizárólagosságot választjuk, máskülönben miért kezdenénk el a kapcsolatot.

Különböző motivációkkal létesítünk párkapcsolatot

Sokak számára azonban mindez nem ilyen egyértelmű. Más és más motivációval és érzelmi szükségletekkel keressük a párunkat és kezdünk bel a kapcsolatba. Van, akinek a biztonságra való törekvés a motivációja, másoknak a könnyen elérhető jó szex. Vannak, akik anyagi, gazdasági szövetségként tekintenek egy új kapcsolatra, mások pedig a szabad idejük kellemesebb eltöltéséhez keresnek társat.

A szerencsések mindezt egy csomagban kapják meg: a párjuk stabil érzelmi támasz, kielégíti az intimitás igényeiket és anyagi biztonságra is lehet számítani mellette. Ez a való életben nem igazán gyakran fordul elő. A listából valami gyakran hiányzik. Van, ahol az anyagi problémák forgácsolják a kapcsolatot és van ahol a szexben nem sikerül megtalálni a közös nevezőt. Ha támogató családi háttér hiányzik, vagy kevés a felek közös érdeklődési köre emiatt hiányoznak a közös programok az is eléggé megnehezíti a harmónia kialakulását és fenntartását.

Nyilvánvalóan mindannyian hajlandóak vagyunk bizonyos kompromisszumok megkötésére, hogy megkaphassuk azt, ami miatt belevágtunk a kapcsolatba. „Lehet, hogy a szex nem fergeteges, de a párom becsületes és jószándékú ember, aki a munkájában is sikeres.” Hangzik, el aztán már meg sem lepődünk, amikor eljut hozzánk a szakítás híre.

Kihez legyek hűséges?

Vajon mindezek tudatában kihez is kell, hogy hűségesek legyünk? Meddig tartson ez és mekkora az aza ár, amit még hajlandónak kell lenni megfizetni ezért? Meddig fojthatom el, tagadhatom meg a saját igényeimet csak azért, hogy a páromnak megfeleljek? Hol vagyok én ebben a történetben és az én igényeim hol találhatnak kielégülésre bármilyen területén is hiányozzanak az életemnek.

Ki merem-e mondani őket, és ha felvállalom, vajon milyen kockázattal jár? Lehet, hogy a kapcsolat fennmaradását is veszélybe sodrom. Egy tartós párkapcsolat kicsit talán olyan mintha mindig pontosan ugyanabból a szögből pillantanék önmagamra a tükörben. Megmutat, de ugyanabból a nézőpontból és én elhiszem, hogy ez vagyok én, és csakis ez.

Ha ez már túlságosan egyhangúvá válik, a számomra akkor felbukkanhat egy másik izgalmasabb szempár, amelyben érdekesebb tulajdonságok is előbukkanhatnak. Ez felpezsdíthet minket és új színt hozhat a mindennapok megszokott szürkeségébe. Vajon bűnös dolog-e ez vagy jár nekünk, hogy egy más szemszögből nézhessünk magunkra? Mindenkinek van szeme és mindannyian találkozunk vonzó ismerősökkel, idegenekkel a mindennapjaink során. Szabad megnézni azt, ami tetszetős és a fantáziánkat is szabadon használhatjuk. Ez az egész ott válhat veszélyessé, ha ezek a vágyak átveszik felettünk az irányítást, felemésztenek bennünket és tabunak számít beszélni róluk a párunkkal. Tiltja a hitrendszerünk, a társadalom, a szüleink által tanított normák szerint is tilos ezt megfogalmazni ezért jó mélyen eltemetjük magunkban. Hűségesek maradunk a párunkhoz a családunk normáihoz, a szociális elvárásokhoz és közben lélekben porrá válunk.

A hűség belső igény kell hogy legyen

Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg mindkét fél részéről belülről jövő igény kell, hogy legyen az egymás iránti hűség, ne megfelelési kényszer. a kényszer, a kikényszerített dolgok mindig megbosszulják magukat és a kapcsolat tönkremenetelét eredményezik. Ha úgy érezzük külső segítséggel könnyebb lesz átlátni az egyre bonyolódó problémáinkat érdemes párkapcsolati tanácsadást igénybe venni.

Ha szeretnénk megőrizni a párkapcsolatunkban a frissességet és a harmóniát törekedjünk az őszinte kommunikációra. Gyakran már az addig elhallgatott dolgok kimondása is feloldozó hatású és segíthet egy új, más nézőpontból ránézni a helyzetre. Elvárásokat pedig saját magunk felé is támasszunk, ne csak a partnerünk felé. A kapcsolatunkat pedig soha ne tekintsük valamiféle kőbe vésett végleges és megmásíthatatlan szövetségnek. Időről, időre érdemes új megállapodásokat kötni.

 

 

A boldog kapcsolat titkai

Az önelfogadás alapvető. Akkor tudunk másokat szeretni, ha önmagunknak is megadjuk ezt. Fogadjuk, el magunkat olyannak amilyenek vagyunk minden jó és kevésbé jó tulajdonságunkkal együtt. Akkor tudunk másokat szeretni, ha előbb önmagunkat megszeretjük.

 Elfogadás és tapintat

Fogadjuk el a másikat! Mindannyian azt szeretnénk, hogy mások fogadjanak el minket és úgy szeressenek, ahogy vagyunk. Ha a párunk felszedett egy pár kilót és van egy kis úszógumija, nem tanácsos minden nap a fogyókúrát emlegetni neki, inkább csábítsuk magunkkal, ha edzeni megyünk. Úgy biztosan több kedve lesz mozogni. Ne felejtsük el kiemelni és megdicsérni az erősségeit, ezzel növeljük az önbecsülését, boldog lesz és biztonságban fogja magát érezni mellettünk.

Merjünk sebezhetőek, lenni. Ne féljünk megmutatni magunkat, mit gondolunk, és mit érzünk. A meghitt kapcsolat alapja, hogy bízzunk egymásban és nem kell félnünk a párunk bírálatától vagy elutasításától. Ez estenként lehet, hogy kockázattal jár, de enélkül nehéz bensőséges kapcsolatot kialakítani.

Gyógyítsuk be magunkban a múlt sebeit

Odaadónak lenni egymás iránt. Ahhoz, hogy valóban sikeres legyen, a kapcsolat hinnünk kell benne, hogy az lesz. Sokan a múltbéli sebeik miatt nem merik felvállalni a valódi érzéseiket és hagynak magunknak menekülési útvonalat, mert nem tudják elhinni, hogy valóban szerethetők. Ha a pár egyik vagy mindkét fele a legkisebb egyet nem értés esetén is a szakítást fontolgatja, az konfliktusokhoz és a kapcsolat széthullásához vezethet.

Mindkét fél kapjon énidőt

Adjunk teret a párunknak. A kapcsolat elején szinte szimbiózisba kerülünk a párunkkal és minden percet együtt akarunk tölteni. Ez némi idő elteltével jó esetben egészséges egyensúlyba kerül. Ha ezt az egyensúlyt nem sikerül megteremteni mindkét fél megelégedettségére az egyik fél általában a férfi gúzsba kötve érezheti magát. Az együtt eltöltött idő ne váljon kényszerré. Töltsünk el néha külön is időt barátokkal, barátnőkkel, így az együtt töltött idő örömtelibb lesz.

Bánjunk bőkezűen a dícséretekkel

Legyünk bőkezűek a dicséretekkel. Ha a párunkat szépnek, okosnak ügyesnek látjuk, ne rejtsük azt a véka alá, tudassuk vele. A dicsérő szavak szárnyakat adnak és a társunkat boldoggá és büszkévé tesszük vele.  Ha ezt az érzelmi igényét nem elégítjük ki bizonytalan és elégedetlen lesz.

Mindazt, amire vágyunk érzelmileg először adjuk meg mi magunk a párunknak. Ha figyelemre vágyunk figyeljünk rá, ha ölelésre vágyunk öleljük meg. Kicsit olyan ez amint a labdajáték: ahhoz, hogy visszadobhassák, nekünk a labdát először el kell dobnunk. Ha figyelünk, a párunkra akkor éreztetjük vele, hogy fontos nekünk és lehetőséget kap rá, hogy ezt könnyebben kimutassa felénk ő is. Ha bizonytalanok vagyunk kérjük szakember segítségét.

Kommunikáljunk

A párunktól kapott figyelmességeket soha ne mulasszuk el megköszönni. Ha közönyösek maradunk letörjük a lelkesedését és nem fogja magát törni, hogy meglepjen minket bármivel is. A kedvesség energiájának is áramlásra van szüksége. Mindenből annyit lehet kivenni amennyit, beleteszünk.

A jó kommunikációról sem szabad megfeledkeznünk. Osszuk meg egymással a nehézségek mellett az örömöket is. Örüljünk egymás sikereinek, és ha tudunk, segítsünk egymást a megoldani valókban. Néha már az is elég, ha meghallgatjuk a párunkat. Legyenek közös programjaink és a közös ünnepekről se feledkezzünk meg.

A szeretetnyelvek sokszínűsége

Mindannyian különbözünk, más neveltetéssel, más párkapcsolati mintákkal, másként gondolkodunk, másként érzünk, és máshogyan juttatjuk kifejezésre a szeretetünket is. A legtöbb párkapcsolat és házasság ezek miatt a különbözőségek miatt esik szét és ebben a kommunikáció hiánya is nagy szerephez jut. Nem úgy juttatjuk kifejezésre a szeretetünket, ahogyan a másik igényelné, és nem kérdezzük meg tőle hogyan és mit szeretne, mi tenné boldoggá. Mi kitaláljuk a saját kis eszünkkel és biztosak vagyunk benne, hogy jól csináljuk.

Ismerd meg a párod szeretetnyelvét

Kicsit olyan ez, mint amikor két különböző anyanyelvű ember beszélget és nem értik egymást. A párok nem ismerik egymás szeretet nyelvét és mivel az ő saját nyelvükön nem kapnak szeretetet, ezért nem érzik szeretve magukat. Mindannyian azt a szeretetnyelvet értjük, amelyet gyermekként elsajátítottunk. Ha nem ismerjük, a társunk szeretetnyelvét vagy az nagyon különbözik attól, ahogyan mi kifejezzük felé a szeretetünket akkor ő mindig szeretet hiányban fog élni mellettünk.
A jó hír az, hogy a szeretetnyelvek bármelyike tudatosan is elsajátítható és a párunkét is könnyen megtanulhatjuk. Ha vágyunk a tartós boldog párkapcsolatra, akkor ezt mindenképpen érdemes megtennünk.

Mi a te szeretetnyelved?

  1. Szóbeli elismerés, dicséret, megerősítés. Akik könnyen dicsérnek meg másokat azok saját maguk is vágynak erre. A partnerük úgy tud a leginkább a kedvükben járni, ha elhalmozza őket bókkal, dicséretekkel.
  2. Az együtt töltött minőségi idő is az egyik fontos boldogító tényező lehet a kapcsolatban. A kettesben szervezett programok feltöltődést jelentenek, legyen bármi is a tárgya. Ez lehet közös séta, vacsorafőzés vagy színház. A fontos az, hogy együtt csináljuk, és persze ne feledkezzünk meg valóban jelen is lenni és egymásra figyelni.
  3. Ajándékozás: Vannak, akiknek a kézzel fogható ajándékok nyelvén mutathatjuk ki a szeretetünket. Ennek nem kell, hogy nagy értéke legyen. A gesztus a lényeg. Egy szívecske alakú marcipános csokival is kifejezhetjük a szeretetünket, amivel boldoggá tehetjük a párunkat. Ebből érezni fogja, hogy figyelünk rá és értékesnek tartjuk.
  4. Szívességek: a cselekvésközpontú emberek a tetteket, gesztusokat tartják értékesnek és a partnerük azzal teheti boldoggá őket, ha észreveszi, mire van szükségük és abban nyújt segítséget.
  5. Fizikai érintés: vannak, akiknek a szeret kimutatása az ölelés, átkarolás, simogatás vagy egy csók. Ha ebből eleget kapnak, akkor elégedettek és boldogok lesznek a kapcsolatban.

Ha hosszú életű, tartalmas kapcsolatra vágyunk akkor figyeljünk a párunk szeretetnyelvére és adjuk meg neki, amire vágyik. Meg is kérdezhetjük, mire vágyik, ha bizonytalanok vagyunk.

Szeretetnyelv teszt

 

Párkapcsolati konzultáció: néha nem megy, segítségre van szükség

Párkapcsolati konzultáció várja azokat a párokat, akik elakadtak.

De miről is szól a párkapcsolati tanácsadás?

Leginkább a változás iránti vágyról! Segély kiáltásról! Arról, hogy az akadályokat, hogyan lehet megérteni, megoldani, megugrani. Elkerülni a bekövetkezhető legrosszabbat. Hogy működjünk, mint pár, házastárs.

Találkozók alkalmával megtanulunk egymással kommunikálni, együttműködni, megoldásokat keresni, empátiát gyakorolni.

Ne alkudjunk meg azzal, hogy „lehet, másnál is így van….” Akarjuk harmonikusan élni. Figyeljünk magunk és társunk, családunk lelki egyensúlyára, egészségére.

Törekedjünk arra, hogy elkerüljük az elhidegülést, veszekedést, amikor már mindenben a hibát látjuk és végül a megcsalást.

Ne kelljen eldöntendő kérdést feltennünk: Együtt vagy külön?!

Ehhez elkötelezettségre, felelősségvállalásra van szükség. Elkötelezettnek kell lennünk magunk és a párunk iránt. Vállalni a saját dolgainkat, ami rajtunk múlik. Együtt lehet a helyzeten változtatni.

Lehetnek félelmeink, ma még nem látjuk, hogy tudnánk megbocsátani, de törekedni kell rá és akkor sikerülhet. Nyitottnak kell lenni a másik gondolataira, érzéseire. Megértésre törekedni.

Hullámvölgyek a párkapcsolatokban

Aki már élt tartós párkapcsolatban megtapasztalhatta a fel-felbukkanó konfliktushelyzeteket. Mit tehetünk, hogy a vitákból konstruktív megoldások szülessenek és ne újabb veszekedésbe torkolló helyzetek?

A konfliktus elkerülhetetlen

A konfliktus a kapcsolat fejlődésének építőköve, az egymás mélyebb megismerését és a kapcsolat fejlődését, gazdagodását szolgálja. Nyilván ez arra az esetre nem vonatkozik, amikor a beszélgetések egymás sértegetésével végződnek. A negatív tartalmú beszélgetések számának növekedésével növekedhet a felek közötti távolság, ami pánik érzését hozhatja magával. Kialakulhat egy félreértéseken alapuló kommunikáció. Alig érzékelhetően, de folyamatosan távolodhatunk a párunktól. A negatív dolgok nagy hangsúlyt kapnak. Hiába próbáljuk egyenesbe hozni a beszélgetéseinket, körbe-körbe járunk. Már apróságok is nagy vitákhoz vezetnek.

Félelem a veszteségtől

Ezek a viselkedési módok a kapcsolat fenyegetettségére adott reakciók. Az egyik fél fájdalmasan éli meg, hogy a partnere nincs jelen érzelmileg, ami rémisztő a számára. A félelem haragot táplál, amire csak védekezéssel vagy támadással, vagy meneküléssel lehet válaszolni. Van, aki lefagy konfliktushelyzetben. Ezek a viselkedési minták sajnos újra ás újra ismétlődnek és a felek egyre fusztráltabbá válhatnak.

Amikor egyre nő az érzelmi távolság

Amikor a partnerek egyike a másikat vádolja, kritizálja, az hátralép, hogy elkerülhesse  a konfliktust. Egyre tovább dolgozik, egyre később jár haza vagy a párja nélküli programokat csinál. Ilyenkor az elhanyagolt magára hagyott fél a kapcsolat elveszítésétől való félelmében további konfliktust generál. Nem veszi észre, hogy a másik fél a távolmaradásával a kapcsolatot igyekszik megmenteni. Azért igyekszik láthatatlanná válni, hogy elkerülje a konfliktusokat, mert fél, hogy azok a kapcsolat végéhez fognak vezetni. Az érzelmi távolság folyamatosan nő. Ez fenntartja, illetve fokozza a partner frusztráltságat, ő is egyre jobban fél a partner elvesztésétől. Ördögi kör. Az egyik fél kapcsolódna, a másik távol marad, hogy elkerülje az ütközést. Mindkét fél egyre feszültebb, mert egyikük sem kapja, meg amire vágyik, békét és kiegyensúlyozottságot a kapcsolatban.

A másik fél sértegetése csak olaj a tűzre

Gyakori, hogy a felek úgy próbálnak kijutni a nehéz helyzetből, hogy fájdalmas dolgokat vágnak a másik fejéhez, ami miatt persze mindkét fél zaklatottabbá válik. Gyakori gond a párkapcsolatokban az egymás hibáztatása. A párbeszéd ilyenkor a panaszkodás. Mindkét fél a saját sérelmeit sorolja, és azzal van elfoglalva, hogy a másik felet meggyőzze a saját igazáról, ami még több feszültséghez vezet.  Ennek többnyire elzárkózás a vége. A fájdalmat okozó partnernek nehéz megnyílnunk, azonban enélkül lehetetlen a közeledés.

Kérjük párkapcsolati tanácsadó segítségét

Nem könnyű, de a változáshoz gyengéden kell egymáshoz közelednünk, és ha szükséges ne szégyelljük párkapcsolati tanácsadó segítségét kérni. Az érzelmeink kifejezése kockázattal jár. A bizonytalan kötődésű emberek számára ez félelmetes, így inkább a rossz dolgokkal nem foglalkoznak, ami még inkább megnehezíti az újra közeledést.

A párkapcsolati feszültség csökkentése

A feszültség csökkentésére jó lehet, ha kimozdulunk a megszokott környezetünkből. A kellemes közös program sok feszültségtől szabadíthat meg és ebben a kellemes légkörben lehetőség nyílik oldott beszélgetésre. Legyünk őszinték, tárjuk fel a legmélyebb érzelmeinket. Nem cél mindent megoldani egyetlen beszélgetéssel, de osszuk meg a párunkkal a félelmeinket és azt is mire van szükségünk. Mindehhez nyugalom és nyitottság szükséges. Fontos, hogy megfogalmazzuk mi az, ami rosszul esik, ezzel fejlődhet a kapcsolatunk. A partnerünk tudni fogja, legközelebb mire kell figyelnie. A másik hibáztatása helyett, inkább a saját érzelmeinkről beszéljünk.

Fejezzük ki az érzelmeinket

A sértettség és fájdalmak magunkba zárásával üresekké és magányossá válunk. A hallagatás látszólag oldja csak meg a dolgokat, de hosszú távon mindenképpen ártalmas. Érdemes kis lépésekben haladni megfogalmazva miben szeretnénk változást. Ezt mindkét félnek érdemes megtennie és a társával kedves hangnemben megosztani.
Többet megmutatni önmagunkból kockázatosnak látszik mégis érdemes a közös jövő érdekében. Ha kettesben nem sikerül megoldani a feszültségeket, akkor érdeme párterápiába kezdeni. Egy külső elfogulatlan párkapcsolati mediátor átsegíthet a nehézségeken.

A megoldás felé vezető út

Az ismétlődő mintázat megtöréséhez tükröt kell tartanunk önmagunknak. Nézzünk, rá őszintén miről szól az a fájdalmas pont, amire rátiportak. A másik fél hibáztatása helyett mindig a saját félelmeinkről és szükségleteinkről beszéljünk. Vállaljuk a felelősséget a saját mulasztásainkért hibáinkért. Ebben a térben megengedjük a másik félnek is hogy hasonlóan cselekedjen és ezzel már el is tudnak illanni a feszültségek.  Fontos, hogy ne gyűjtsük sokáig a sérelmeinket, mert minél több van belőlük annál nehezebb megoldani őket.

 

 

Amikor megingathatatlan az elköteleződés

Sajnos akadnak olyan párkapcsolatok, amelyekből már kiveszett minden intimitás, szenvedély és a tisztelet is csupán az elköteleződés maradt meg. A mi családunkban nem divat a válás. Amilyen virágot szakítottál olyat szagolj! Hangzanak el a mélyenszántó bölcsességek, amelyeket sajnos sokan komolyan is vesznek, és benne maradnak teljességgel kiüresedett kapcsolatokban ezzel mindkét felet megfosztva a boldogságtól és a tovább fejlődéstől is. Ennek nem kellene így maradnia. Párkapcsolati tanácsadással, a kapcsolatban rejlő erőforrások felkutatásával újra éleszthető a tűz.

A merev gondolkodás elengedése

A változást a merev gondolkodás elengedése jelentheti. Ha felismerjük, hogy mindig van választásunk és nem kell másolni az anyánk, nagyanyánk mintáit akkor elindulhatunk egy sokkal több örömöt és boldogságot teremtő úton. Ha a magánytól való félelmünkben ragaszkodunk a minket már nem szolgáló kapcsolatunkhoz könnyen kapcsolatfüggővé válhatunk. Ehhez akár elegendő az is, ha elég sokszor hallottuk, hogy egy rosszal is jobb, mint egy rossz nélkül. Az érintett úgy érezheti, nem baj, ha rossz a kapcsolat, de legalább van és különben is másnak még talán ennél is rosszabb.

A gyermekeink példát vesznek rólunk

Amikor két már sok év óta boldogtalan ember él együtt nem gondolnak rá, hogy eközben ugyanilyen boldogtalan gyermekeket nevelnek, akiknek azt a példát mutatják, hogy nem változtathatunk, bármilyen helyzetben is vagyunk. Ezt választottuk és nem választhatunk mást. Szinte már egyáltalán nem beszélnek egymással, a lelkesedésnek szikrája sincsen bennük sem az életük iránt, sem egymás iránt, jó esetben csak unják egymást és mégis együtt maradnak.

Ha az intimitás elveszett

Vannak párok, akik, évek hosszú sorát élik le szex nélkül. Egymásra nem vágynak, de sem a válás nem fér bele a világukba sem a külső szexuális kapcsolat. Fásultak és szenvednek mégsem lépnek tovább. Ilyen esetekben, ha legalább az egyik fél nyitott valamiféle változásra, önismereti tréning keretében jelentős személyiségfejlődésen mehet keresztül, amelynek következtében elindulhat egy változás a pár életében. Ez persze több irányú lehet, vezethet a kapcsolat megújulásához, de a teljes és végleges széthullásához is. Bármelyik változat mindenképpen előrelépést jelent az egy helyben toporgáshoz képest.

Ha látszólag minden jól működik…

Ha látszólag minden jól működik, megvan egymás felé a kölcsönös nagyrabecsülés, beszélgetések, jó szex, közös programok még akkor is felbukkanhat a harmadik. A párkapcsolati terápiás üléseken gyakran hangzik el: „Magam sem értem, miért tettem! Egy szerető megjelenése az elkötelezett kapcsolatokban nagy próbatétel. A média azt közvetíti, hogy a szexuális változatosságot csakis a partnerek váltogatásával élhetjük meg, ezzel nehezebbé téve a szexuális elköteleződést, ami ettől függetlenül lehetséges.

Ha vannak érzelmi tartalékok

Átfogóan tekintve az elköteleződésre tekinthetjük egy komoly, hosszú távú tőke befektetésnek. Azokban a párkapcsolatokban ahol az eddigiekben létezett az egymásra figyelés, a felek hálát és nagyrabecsülést éreztek egymás felé és ezt ki is fejezték, ott komoly érzelmi tartalékok halmozódtak fel. Ez tartalék elegendő lehet arra, hogy egy esetleges botlás után visszaállítható a biztonság és az egyensúly.

Játszópajtások egy életen át

Ez nem születik meg automatikusan, ebbe az évek során folyamatosan energiát fektetnek a pár tagjai és nem csupán az egyikük és nem utolsó sorban, a szexualitásukban is nyitottak a fejlődésre. Ahelyett, hogy máshol keresnék az izgalmat, ami otthon már nem mindig jön magától, hajlandóak energiát fektetni bele hogy egy életen át tartó társasjátékban meg-megújulva elkötelezett párkapcsolatban éljenek.
Megkérdezhetjük önmagunkat: szeretnénk-e egy életen át a párunk játszópajtása lenni vagy inkább mindig más játszótársat keresünk?

 

Megcsaltak, hogyan tovább?

Ha már sok éve együtt vagytok, a pároddal elkerülhetetlenül csökken a tűz a kapcsolatban és ezt természetesnek tekintjük. Ez gondot akkor jelent, ha elhitetjük magunkkal, hogy minden a legnagyobb rendben van, mégis másról ábrándozunk. Megfogalmazni nem tudjuk, mi hiányzik, de azt érezzük, hogy valami igazán fontos tűnt el.

A ti párkapcsolatotokban vannak őszinte beszélgetések?

A különböző nézőpontok kicserélése segít egymás jobb megismerésében. A vágyak különbözősége mögött különféle lelki okok rejtőzködhetnek, amelyekre fény derülhet, ha van alkalom megosztani egymással a gondolataitokat, vágyaitokat. Az őszinteség a közös megoldáskeresés, a játékosság és a türelem visszahozhatja a felhőtlenséget a kapcsolatotokba. A jó kapcsolatban a felek kölcsönösen hozzájárulás egymásnak és ez mindkettőjük számára öröm. Ha a kedvesed szereti, ha boldog vagy és tesz is érte, hogy annak lásson, te pedig viszonzod ez remek alapja kiegyensúlyozott kapcsolatnak még akkor is nagyon sok mindenben különbözőek vagytok.

Az igényeink nagyon különbözőek lehetnek, gyakran még a sajátunkat is nehéz beazonosítani. Mindezt a társunk előtt is vállalni különösen nehéz lehet. Ha téma a szex, akkor még nehezebben fejezzük ki magunkat. A szüleink sem tanítottak meg erre és tulajdonképpen mindenhol tabu téma. Szerencsés esetben a pár kialakítja a saját kifejezéseit.

A szerelem köré számos illúzió fonódik, hiszen jó esetben mindent rózsaszínben láthatunk általa. A kapcsolat kezdetén úgy tűnik, örökké fog tartani mégis elég hamar elérkezik a pillanat, amikor már abbamarad a levegő izzása körülöttünk.

Mit tehetünk ilyenkor?

A párkapcsolat bármelyik területét érinti a változás az egyik megoldás a párkapcsolati tanácsadás igénybevétele. Egy külső elfogulatlan szem nem csupán a hibákat látja, és főleg nem keres felelőst , hanem a megoldásra koncentrál. Nemcsak megtalálja azokat, de eszközöket is ad ahhoz, hogy megoldás szülessen és helyre tudjátok állítani a családi békét. Ami nem működik, megtanulhatjátok, hogyan működtessétek.

Minden kapcsolat rendbehozható a ha mindkét fél hajlandó tenni érte. Amit nem lehet megúszni az az őszinte önvizsgálat és a fejlődésre, változásra való hajlandóság. A jelenleg megoldandó feszültségeink mögött ott lapulnak a régebbi sérelmeink, a szülőktől átvett berögződések és gyermekkori élmények. Amit most megoldani kívánunk, az a lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa és a mi megváltozhat az az egész személyiségünk. Ami biztos, hogy nincsen menthetetlen kapcsolat.

Meg lehet bocsájtani?

A jelenleg megoldásra váró dolog mögött jó eséllyel van régebbi sérülés. Akit megcsaltak a jó eséllyel bizalmatlan lesz a következő kapcsolatában is akkor is ha nincs rá oka látszólag. Ha már túl a teher a kapcsolaton mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Az egyik legkényesebb téma a megcsalás, de vajon kinek mi számít annak? A másik sokakat felkavaró kérdés hogy vajon megbocsátható-e és feldolgozható-e a megcsalt fél számára?

Számos téveszme van az igazi férfiról, aki bárkit képes levenni a lábáról és minden nő csak rá vágyik. A valódi nő szerpe ezzel szemben a családi tűzhelyet őrizni a gyermekeket gondozni, mindemellett gondoskodni a férfiról is. a nő hűtlensége megbocsáthatatlan, szétszakíthatja a családot.

A társadalmi sztereotípiák eltűnőben vannak

Ezek a nézőpontok mostanra már elkopóban vannak. A nő is tölthet be vezető szerepet és a férfi is maradhat otthon a gyermekekkel. Mindezzel a hűtlenséggel kapcsolatos sztereotípiák is romba dőltek. A testi örömöket számos ködösítés veszi körül. Ezek a nagy része a társadalmi elvek szemet hunynak a férfi hűtlensége felett és felnagyítják a nőét.
A véleményünk a megcsalásról az, hogy mekkora bűn a szemünkben részben a családi mintán múlik. Ha az anyánk tűrte egész életében, hogy az apánk csalja, akkor nagy eséllyel mi is megteremtjük az életünkben, hogy megcsaljanak. Az ítéletek könnyen megszületnek maguktól is itt az a kérdés mi magunk milyen nézőpontokkal azonosulunk, és mit tekintünk irányadónak.

A férfiak többnyire a test örömei okán lépnek félre. A hódítás a felfedezés a motiváció és hogy újra vadásznak érezhessék magukat, akik megkapják a zsákmányt. A nők az elhanyagolásra adott válaszként lépnek félre általában. A figyelmet, amit nem kapnak meg otthon beszerzik máshol. Ahogyan a férfi női szerepeink változnak, árnyalódnak a motivációk is. Ezeket csak úgy lehet elkerülni, ha vállaljuk a saját felelősségünket és megoldást keresünk bűnbak helyett.

A megcsalás lerombolja az másik fél önbizalmát

Van, aki számára a megcsalás után nincs esély a közös jövő folytatására és van, aki a megalázás ellenére is kitart a párja mellett. A hűtlenség mást és mást jelenthet a felek számára, de mindenképpen önbizalom romboló hatása van és rávilágít, hogy zavarok vannak a kapcsolat működésében. A valóság meglátása a realistáknak könnyebben megy. A megcsalásnak mindig vannak előjelei, amit észre lehet venni és az nem látja meg a ki struccpolitikát folytat.

Aki nem akar látni, sokkolhatja hír vagy a látvány, hogy megcsalják, és a feldolgozás is nehezen megy. Az illúziók között élőt a padlóra küldheti, ha megtudja, hogy megcsalták. a feldolgozás egy folyamat, ami esetenként hosszú időt vesz igénybe. Ebben sokat segít az önismeret fejlesztés, ha a megcsalt fél őszintén rá tud nézni mi az, amivel ő hozzájárult a történtekhez. A kapcsolatok töredékében hibás csupán az egyik fél. Azokból a kapcsolatokból ahol félrelépés történik, többnyire hiányzik az őszinteség, az elfogadás a megoldások keresése. Ha a megcsalt fél nem önálló, mindenben a társától függ akkor a trauma sokkal nagyobb.

Új alapokra építve

A traumával valahogyan mindenképpen szembe kell nézni a feleknek és választhatnak, hogy megpróbálják feldolgozni és új alapokra helyezve folytatják a kapcsolatot vagy különválnak az útjaik. A probléma szőnyeg alá seprése megmérgezi a bizalmat a másik nemmel kapcsolatban és a saját lelki békénk is csorbát szenved.

 

Hatékony kommunikáció a párunkkal

Mi nők folyamatosan tanuljuk a férfi működését a saját tapasztalataink alapján. A változásaink magukkal hozzák a kapcsolataink változásait is. Senkit sem változtathatunk meg saját magunkon kívül. Ha változásra vágyunk, akkor először nekünk kell változnunk, ezzel invitálva a hozzánk kapcsolódókat is a változásra. Hogyan érdemes ehhez hozzákezdeni és mi az, amit inkább ne válasszunk?

Ne akarjuk eldönteni helyette mit, csináljon!

A férfiminőség aktivitás, cselekvés. Az okos nő nem mondja, meg a férfinak mit kell csinálnia. Az igazi férfi ezt nem is engedné. A legjobb, amit tehetünk, ha megbízunk a férfiban, a döntéseiben és a tetteiben még akkor is, ha nem értünk vele mindenben egyet.  Nem biztos, hogy tökéletes lesz a végeredmény vagy pontosan olyan lesz, mint amilyenre számítottunk, de nem ez a lényeg. Ami a legfontosabb, hogy ne vegyük ki a férfit az erejéből azzal, hogy megmondjuk, neki mit csináljon. A férfi vezet a nő pedig követi lehetőséget adva arra, hogy hogy mindenki a saját szerepénél maradhasson. A férfi legyen férfi, a nő pedig nő. A bizalommal, amivel a férfit megajándékozzuk, elérhetjük, hogy a véleményünket kérje. Ilyenkor gyakorolhatjuk a megengedést. Az is jó, ha hallgat ránk és azt teszi, amit mondunk, és az sem okoz gondot, ha végül mást választ.

Engedjük el az elvárásainkat!

Az elvárások és utasítások ellenállást fognak kiváltani ezzel ugyanis megfosztjuk a szeretett férfit a szabad választásától. Ha eredetileg az volt a szándéka, amire kértük akkor sem tanácsos hangot adni az elvárásainknak, mert letörhetjük a lelkesedését. Mi lenne, ha mostantól amit eddig felszólító módban kértünk mostantól kéréssé gyúrnánk át? A kérésben szabad választás van, és szabadság íze van.
A: te mit gondolsz, mi lenne ha?
Az így kezdődő kérdések módot adnak arra, hogy a férfi megfontolja őket és nem érzi sarokba szorítva magát, hogy muszáj azt tennie, amit te szeretnénk, hogy tegyen.
Ha segítségre van, szüksége a hogyan-ban a kulcsarkrisztina.hu oldalon megtalálja.

Ne játsszuk a megmentő szerepét!

Ha meg akarjuk menteni a párunkat és helyt állunk helyette megfosztjuk az erejétől. Kitépjük az oroszlán bajuszát, karmait és kihúzzuk a fogait. Hogyan lehet tisztelni egy minden erejétől megfosztott uralkodót? Leginkább sehogyan. Ma már nem hal éhen a nő a férfi nélkül mégis jó, ha hagyjuk, hogy a férfi saját erejébe beleállva teremtsen anélkül, hogy ránk támaszkodna. Ez nem a támogatásunk hiányát jelenti, pusztán csak annyit hogy hagyjuk érvényesülni és hagyjuk, hogy a férfi, férfi lehessen az oldalunkon, hagyva, hogy használja az erejét és egyenrangúnak érezhesse magát a kapcsolatban. A szánalom, a megmentés felsőbbrendű nézőpontok, amelyek megbontják a harmóniát. Vele együtt teremtsünk ne helyette. Használjuk a hatékony kommunikáció eszközeit.

A férfi nem gondolatolvasó

Tipikus női viselkedés hogy azt hisszük a férfi képes olvasni a gondolatainkban. Magától ki tudja találni a vágyainkat. Ha elvárások nélkül képesek vagyunk megfogalmazni mit szeretnénk sok sértődést és duzzogást megspórolhatunk. Életünk  párjának pedig megkönnyíthetjük a dolgát, hiszen ő boldoggá akar tenni minket és szívesen tesz a kedvünkre, csak kérnünk kell. Fontos hogy a kérés ne az elvárás, követelés teréből érkezzen. A megengedés terében a férfi választhat és örömmel megteszi, amit kérünk. Ha mégsem akkor az elgondolkodtató a kapcsolat minősége szempontjából. Ha külső segítségre van szükségünk a tisztánlátáshoz vegyünk részt párkapcsolati tanácsadáson.

Ikerláng, lélektárs

A férfiak többnyire gyakorlatiasak és racionálisak és nehezen emészthető a számukra, ha spirituális elméletekkel tömjük őket. Olyan információkat érdemes átadni a nekik, amit meg is tudnak hallani. A megfoghatatlan előző életekre vonatkozó sztorik értetlenséget vagy közönyt váltanak, ki legrosszabb esetben falakat épít ellenük a saját védelmében a kedvesünk.

Derítsük ki őt milyen témák foglalkoztatják és legyünk ezekben kissé jártasak. Mi az a megoldás, amit csak mi tudunk? Mi az a legegyszerűbb és legnagyszerűbb mód, ahogyan ezt átadhatjuk a számára? A gördülékeny nő-férfi kommunikáció elsősorban a nő kezében van. A nő sokat tud tenni érte, hogy olajozottabb és hatékonyabb legyen az információáramlás.
Az önismereti tréning nagy hozzájárulás lehet a fejlődésünkhez.

Legyünk mi magunk az az elvárás nélküli tér amiben a férfi bele tud állni az erejébe és férfi lehet mellettünk és közben támogathatjuk a teremtő női erőnkkel anélkül hogy gyengítenénk. Válasszuk a nyertes-nyertes pozíciót.

 

Tegyél minden nap a párkapcsolatodért

A párkapcsolatok manapság könnyen tönkre mennek, sokan választják az új kapcsolatot ahelyett, hogy tennének a régiért. Van néhány szabály, amit ha betartunk, harmonikussá tehetjük a párunkkal való viszonyt. Ha szükséges párkapcsolati tanácsadás keretében is segítek.

Sokan hiszik, hogy ha megszerezték a hőn áhított partnert, akkor hátra dőlhetnek, és nem kell többé semmit tenniük a kapcsolatért. Ez bizony súlyos szarvashiba. A kapcsolatot akár a virágot, gondozni, táplálni kell, különben tönkremegy, akár meg halhat.

Ügyeljünk a szavainkra!

A maró gúny a sok kritika mérgezett nyilakként soha nem gyógyuló sebeket okoz. Még tréfából se gúnyolódjunk vagy fenyegetőzzünk szakítással. A szavak energiája akkor is pusztító, ha viccnek szánjuk őket.

A kedves szavak hitelüket vesztik, ha közben a lelkünk tele van fájdalommal, negatív érzésekkel. A harag, a bosszúvágy, féltékenység elégedetlenség mind rombolnak. Minden ki nem mondott gondolat rezgése ott van a levegőben és hat a környezetünkben lévő tudatalattijára.

Néha jobb hallgatni

Ha nem tudunk dicsérni akkor inkább ne, mondjunk semmit. Soha ne értékeljük le párunk képességeit, ne nevessük ki ügyetlenkedéseit vagy sikertelen erőfeszítéseit bármivel kapcsolatosak is. Főleg mások előtt ne tegyük gúny tárgyává, mert ezzel az önérzetébe gázolunk.

A párunkról alkotott képünket ne a mások ítéleteiből gereblyézzük össze. Mindenkinek joga van azt gondolni, amit akar, nekünk nem kell ezzel azonosulni. Nem tanácsos túl sok mindent részletesen megosztani másokkal a kapcsolatunkról. Ezzel akár vissza is élhetnek arról nem is beszélve, hogy az információk sérülhetnek is és már nem az eredeti verzió forog kézen, közön.

Ha már mienk az áhított lovag az nem jelenti azt, hogy innentől hátra dőlhetünk, és nem kell többé csinosnak és ápoltnak lennünk. Tegyünk meg mindent továbbra is hogy szépnek láthasson, minket a párunk.

Ne gyűjtsük a sérelmeket

A felbukkanó nézeteltéréseket beszéljük meg, ne hagyjuk felhalmozódni, mert ez menthetetlenül szakításhoz vezethet. Az ötleteinket, nézőpontjainkat ne erőltessük rá a párunkra. Vegyük figyelembe ő mit szeretne és találjuk meg a közös nevezőt.

A munkahelyi stresszt ne próbáljuk teljes egészében otthon levezetni. Ha szünet nélkül ömlik belőlünk a panasz, az nagyon lelombozó tud lenni.

Az természetes, ha féltjük a párunkat, de a túlzásba vitt féltékenységgel, ellenőrizgetéssel, felelősségre vonással az ellenkező hatást érjük el. A vádjainkra adott válasz az lesz, hogy vagy valódi okot szolgáltat majd az aggodalmainkra vagy lelép.

Kerüljük el a felesleges vitákat

Döntsük el mi a fontosabb? Bármi áron megvédeni valós vagy csak annak vélt igazunkat vagy a béke? A legtöbb vita valójában teljesen lényegtelen dolgok körül zajlik. Ha kiharcoljuk az igazunkat, akkor sem biztos, hogy jól fogjuk magunkat érezni a bőrünkben, a vesztes fél pedig még kevésbé. Ha olyan kérdésről van szó, amelyben mindenképpen meg kell védeni az igazunkat, azt is szelíden tegyük. A párunk nem ellenség, akit el kell tiporni és meg kell semmisíteni. Inkább nézőpont egyeztetés legyen, mint vita és legyünk nyitottak a kompromisszumra is. A kapcsolatápolás és a kritika nem fér meg egymás mellett.

Kerüljük el a romboló kritikát, az csak az alkalmatlanság és a bűntudat érzését táplálja. A kritika a másik félben is felkelti a védekezési ösztönt és úgy érzi, a saját maga védelmében vissza kell vágnia. A folytonos bírálat minden kapcsolatot tönkretesz. Ha a párunk hibázott és már megbocsájtottunk neki, akkor ne olvassuk a fejére újra és újra. ezzel ártunk a kapcsolatunknak.