Aki már élt tartós párkapcsolatban megtapasztalhatta a fel-felbukkanó konfliktushelyzeteket. Mit tehetünk, hogy a vitákból konstruktív megoldások szülessenek és ne újabb veszekedésbe torkolló helyzetek?

A konfliktus elkerülhetetlen

A konfliktus a kapcsolat fejlődésének építőköve, az egymás mélyebb megismerését és a kapcsolat fejlődését, gazdagodását szolgálja. Nyilván ez arra az esetre nem vonatkozik, amikor a beszélgetések egymás sértegetésével végződnek. A negatív tartalmú beszélgetések számának növekedésével növekedhet a felek közötti távolság, ami pánik érzését hozhatja magával. Kialakulhat egy félreértéseken alapuló kommunikáció. Alig érzékelhetően, de folyamatosan távolodhatunk a párunktól. A negatív dolgok nagy hangsúlyt kapnak. Hiába próbáljuk egyenesbe hozni a beszélgetéseinket, körbe-körbe járunk. Már apróságok is nagy vitákhoz vezetnek.

Félelem a veszteségtől

Ezek a viselkedési módok a kapcsolat fenyegetettségére adott reakciók. Az egyik fél fájdalmasan éli meg, hogy a partnere nincs jelen érzelmileg, ami rémisztő a számára. A félelem haragot táplál, amire csak védekezéssel vagy támadással, vagy meneküléssel lehet válaszolni. Van, aki lefagy konfliktushelyzetben. Ezek a viselkedési minták sajnos újra ás újra ismétlődnek és a felek egyre fusztráltabbá válhatnak.

Amikor egyre nő az érzelmi távolság

Amikor a partnerek egyike a másikat vádolja, kritizálja, az hátralép, hogy elkerülhesse  a konfliktust. Egyre tovább dolgozik, egyre később jár haza vagy a párja nélküli programokat csinál. Ilyenkor az elhanyagolt magára hagyott fél a kapcsolat elveszítésétől való félelmében további konfliktust generál. Nem veszi észre, hogy a másik fél a távolmaradásával a kapcsolatot igyekszik megmenteni. Azért igyekszik láthatatlanná válni, hogy elkerülje a konfliktusokat, mert fél, hogy azok a kapcsolat végéhez fognak vezetni. Az érzelmi távolság folyamatosan nő. Ez fenntartja, illetve fokozza a partner frusztráltságat, ő is egyre jobban fél a partner elvesztésétől. Ördögi kör. Az egyik fél kapcsolódna, a másik távol marad, hogy elkerülje az ütközést. Mindkét fél egyre feszültebb, mert egyikük sem kapja, meg amire vágyik, békét és kiegyensúlyozottságot a kapcsolatban.

A másik fél sértegetése csak olaj a tűzre

Gyakori, hogy a felek úgy próbálnak kijutni a nehéz helyzetből, hogy fájdalmas dolgokat vágnak a másik fejéhez, ami miatt persze mindkét fél zaklatottabbá válik. Gyakori gond a párkapcsolatokban az egymás hibáztatása. A párbeszéd ilyenkor a panaszkodás. Mindkét fél a saját sérelmeit sorolja, és azzal van elfoglalva, hogy a másik felet meggyőzze a saját igazáról, ami még több feszültséghez vezet.  Ennek többnyire elzárkózás a vége. A fájdalmat okozó partnernek nehéz megnyílnunk, azonban enélkül lehetetlen a közeledés.

Kérjük párkapcsolati tanácsadó segítségét

Nem könnyű, de a változáshoz gyengéden kell egymáshoz közelednünk, és ha szükséges ne szégyelljük párkapcsolati tanácsadó segítségét kérni. Az érzelmeink kifejezése kockázattal jár. A bizonytalan kötődésű emberek számára ez félelmetes, így inkább a rossz dolgokkal nem foglalkoznak, ami még inkább megnehezíti az újra közeledést.

A párkapcsolati feszültség csökkentése

A feszültség csökkentésére jó lehet, ha kimozdulunk a megszokott környezetünkből. A kellemes közös program sok feszültségtől szabadíthat meg és ebben a kellemes légkörben lehetőség nyílik oldott beszélgetésre. Legyünk őszinték, tárjuk fel a legmélyebb érzelmeinket. Nem cél mindent megoldani egyetlen beszélgetéssel, de osszuk meg a párunkkal a félelmeinket és azt is mire van szükségünk. Mindehhez nyugalom és nyitottság szükséges. Fontos, hogy megfogalmazzuk mi az, ami rosszul esik, ezzel fejlődhet a kapcsolatunk. A partnerünk tudni fogja, legközelebb mire kell figyelnie. A másik hibáztatása helyett, inkább a saját érzelmeinkről beszéljünk.

Fejezzük ki az érzelmeinket

A sértettség és fájdalmak magunkba zárásával üresekké és magányossá válunk. A hallagatás látszólag oldja csak meg a dolgokat, de hosszú távon mindenképpen ártalmas. Érdemes kis lépésekben haladni megfogalmazva miben szeretnénk változást. Ezt mindkét félnek érdemes megtennie és a társával kedves hangnemben megosztani.
Többet megmutatni önmagunkból kockázatosnak látszik mégis érdemes a közös jövő érdekében. Ha kettesben nem sikerül megoldani a feszültségeket, akkor érdeme párterápiába kezdeni. Egy külső elfogulatlan párkapcsolati mediátor átsegíthet a nehézségeken.

A megoldás felé vezető út

Az ismétlődő mintázat megtöréséhez tükröt kell tartanunk önmagunknak. Nézzünk, rá őszintén miről szól az a fájdalmas pont, amire rátiportak. A másik fél hibáztatása helyett mindig a saját félelmeinkről és szükségleteinkről beszéljünk. Vállaljuk a felelősséget a saját mulasztásainkért hibáinkért. Ebben a térben megengedjük a másik félnek is hogy hasonlóan cselekedjen és ezzel már el is tudnak illanni a feszültségek.  Fontos, hogy ne gyűjtsük sokáig a sérelmeinket, mert minél több van belőlük annál nehezebb megoldani őket.