Válás után

Kevesen vannak, akik elválnak és könnyedén tovább lépve új életet kezdenek. Valamilyen szinten mindenki sérül és gyászfolyamaton megy át. az, hogy mennyi időbe kerül, amíg tovább lépünk attól függ mekkorának éltük meg a veszteséget. Mennyi félelem van bennünk az egyedülléttel és az újrakezdéssel kapcsolatosan és mennyire tesszük magunkat értéktelenné és hibássá a kapcsolat zátonyra futása miatt.

Hahó, vegyen már észre valaki!

A nők jellemzően a külsöjükön változtatnak, hajfestés, fogyókúra, csinos ruhák. Ez egyrészt figyelemfelkeltés, „hahó, vegyen észre végre valaki!” Másrészt a saját magunk kárpótlása, amiért eddig nem adtunk a magunk számára elég figyelmet. Vannak, akik elbújnak és visszavonulnak a társas élettől „soha többé nem kell párkapcsolat”. A nézőpontjuk, hogy a többi férfi is éppen olyan, mint akitől elváltak és ebből a típusból éppen elég volt. Gyakran az újra sérüléstől való félelem a motiváció ebben a rejtőzködésben.

A választás, ami kezünkben van!

Minden csupán egy választás és mindig van rá lehetőségünk, hogy valami mást válasszunk, mint eddig. Ha beleuntunk az önsajnálatba, akkor akár tovább is léphetünk. Sokat segít, ha eljutottunk arra a pontra, hogy felismerjük, mi magunk teremtjük az életünket elengedve a kiszolgáltatottság érzését. A dolgok nem csak úgy megtörténnek velünk még akkor, sem ha látszólag más dönt helyettünk. Az előidézésének mi is részesei voltunk és nem áldozatok vagyunk, hanem résztvevők.

Ha abba tudjuk hagyni a hiányra való fókuszálást, akkor elkezdhetjük újrateremteni az életünket. Mi az, amit eddig nem tehettünk meg és most már szabad az út? Milyen eddig kihasználatlan lehetőségek hevernek előttünk, amik csak ránk várnak? Lehet hogy mindenből új jár nekünk még munkahelyből is. Erre való a hu.jooble.org.

A házasságok nagyjából fele végződik válással.

A házasságok fele végződik válással, de lehet, hogy a szám még ennél is több. Én alig látok a környezetemben olyan személyt, aki még sohasem vált el. El tudod képzelni, hogy ezek az emberek mennyi nézőpontot, ítéletet, következtetést tesznek bele a térbe, amik ott keringenek körülöttünk? És amikor összerezegsz velük, akkor felcsíped ezeket, és igazzá teszed őket a magad számára. És elkezded pocsékul érezni magadat, mint ők.

Padlóra kerülni kötelező?

A nagy többségünk nézőpontja, hogy válás után kötelező összetörni. Kihez tartozik ez? Vajon tényleg mi magunk érezzük, ilyen rosszul magunkat vagy csak csatlakozunk a többiekhez és elhisszük, hogy ezt így kell most éreznünk. Választhatod azt is, hogy jól érzed magad és nem kapcsolódsz a nyavalygókhoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy válás után van oka bárkinek is az ünneplésre, de az évekig tartó fájdalomban és neheztelésben való ücsörgésnek nem sok értelme van.

Lépjünk tovább

Fontos, hogy engedjük, meg magunknak a gyászt aztán lépjünk tovább és éljük és éljük is meg a saját életünket. Ha a múlton vekengünk lemaradhatunk, a jelenünkről rombolhatjuk a jelenlegi kapcsolatunkat is, és az idő eltelik bármivel is töltjük el. Akkor már jobb, ha az örömökre koncentrálunk.
Mi magunk határozzuk, meg meddig pillantgatunk hátrafelé a múlton keseregve. Ahogyan minden más, ez is csak egy választás. Választhatjuk, hogy itt és most elég volt és tovább lépek.

Nem kell mindent megérteni

Vannak, akik mindenáron meg akarják érteni mi miért történt a sztoriban, mert azt hiszik, hogy ez nélkülözhetetlen a megértéshez, pedig a tovább lépéshez erre nincsen szükség. A megértés vágya a gondolkodásunk terméke, aminek köszönhetően hajlamosak vagyunk túlgondolni a velünk történteket, ami miatt lehet, hogy egy helyben topogunk jó ideig továbblépés helyett. Ha ráfüggünk a múlt rendbetételére, lemaradhatunk a jelenünkről. Ha egyedül nem megy kérjük szakember segítségét.

A múlt, elmúlt és nem hozható vissza

A múltban mindig akad majd megértésre váró dolog, ami homályossá teheti a jelenünket és elaltathatja az éberségünket. Ilyenkor jó, ha kérdéseket teszünk fel magunknak, amelyek segítik a tovább lépést. Kihez tartozik ez? Mi ez? Mit tehetek vele? Meg tudom-e változtatni? Ha nagyon sokat szorongunk mindenen érdemes stresszkezelés tréningen részt venni.
Ha mindent a múlt szemüvegén keresztül szemlélünk, akkor újra és újra ugyanazt tudjuk csak megélni.

Az életünk irányítói mi magunk vagyunk

Nem kell, hogy megértsük a mások motivációit, szándékát, gondolatait és érzéseit. Azok nem hozzánk tartoznak, mind egytől egyig valaki más nézőpontjai. Tehát válás után nem kötelező, de lehet kicsit ücsörögni a gödör mélyén, de ne túl hosszan. Tudatosan előre nézve merre is van a fény az alagút végén. Minden csak egy választás, ez is. Azzal, hogy a múlttal túl sokat foglalkozunk erőt adunk neki, hogy továbbra is uralkodjon felettünk. Mi mást tehetünk meg önmagunkért, az életünkért, a saját boldogságunkért?

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.