Generációváltás

Tömeges generációváltás Magyarországon

Számos kutatás szót ejt arról, mekkora kihívás Magyarországon a családi vállalkozások a közeli években végbemenő nagy létszámú generációváltása.
Az átlagos családi vállalkozás vezetője 50 év körüli férfi és még jónéhány éven át az marad. Az európai átlagtól eltérően a Magyarországon szinte teljesen hiányzik a 30 éves kora alatti vezető réteg, emellett az átlagnál magasabb számban vannak a 60 éves kor felett is aktív vezetők. Ez egyrészt arra utal, hogy számos vezető utánpótlás híján nem mehet nyugdíjba akkor, sem ha azt az életkora indokolja, másrészről arra utal, hogy hiányzik az elődök által rátermettnek ítélt motivált és elkötelezett fiatalabb generáció. Ez azért okoz gondot, mert a könnyed generációváltás egyik feltétele az utódba vetett bizalom.

Jellemzően férfi az ügyvezető

A kutatások szerint a családi vállalkozások ügyvezetője 70 százalékban férfi. Az utódlást a vezetésben elsősorban a családi viszonyok határozzák meg. A férfi utódja lehet nő ás a nő utódja is lehet férfi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a családi vállalkozások felsővezetői különösen a kis és közép vállalkozások esetében nagyon hosszú ideig a helyükön maradhatnak. Hazánk történelmi sajátosságai révén  a családi cégek túlnyomó része az első generációváltás előtt áll.

A generációváltás valódi fejlődést jelent

A többgenerációs cégek a több szakmai tapasztalat révén mind az alkalmazotti létszám mind az árbevétel tekintetében előrébb tartanak az egygenerációs cégeknél. Ezzel párhuzamosan sajnos azzal a ténnyel is számolni kell, hogy megfelelő utódlás híján számos családi vállalkozás csupán addig képes működni, amíg a jelenlegi vezető aktív. A statisztikák szerint a cégek mintegy kétharmada elvérzik a generációváltásban.

Hogyan lehet felkészülni az utódlásra?

A sikeres utódlás megtervezése és megvalósítása akkor is több éven át tart, ha rendelkezésre áll a motivált és elkötelezett utódjelölt. Aggasztó felmérések szerint a hazai családi cégek több mint fele nem rendelkezik utódlási stratégiával. Több mint 40 százalékuk ugyan elmondhatja magáról, hogy van stratégiája de nem rögzítették írásban és csupán mintegy 8 százaléknak van írásban is rögzített terve az utódlásra.

Csupán 30 százalék rendelkezik kijelölt utóddal

Jellemzően a vállalkozások csupán mintegy harminc százaléka rendelkezik kijelölt utóddal. Annak tükrében, hogy a magyar ügyvezetők 25 százaléka már nyugdíjaskorú, további 25 százalék pedig 10 éven belül azzá válik a generációváltásra való felkészültség alacsonynak tekinthető. A nyugdíjhoz közeledve az ügyvezetők fontosabbnak tartják az utód kijelölését és felkészítését a feladatokra. A jelöltek jellemzően családtagok. Az alapítók jelentős része szeretné, hogy a tulajdon és az irányítás is maradjon családi kézben. Ez sajnos nem mindig valósítható meg, mert sok esetben nincs kinek átadni még akkor, sem ha egyébként van utód. A hajlandóság a családi cég átvételére meglehetősen alacsony.
A STEP kutatás szerint az utód kiválasztási szempontjai között a születési sorrend szerinti utódlás szerepe elenyésző, a képzettség és az üzlet iránti érdeklődés a meghatározó.

A hatalom egy kézben

A sikeres generációváltásnak és az előd tényleges nyugdíjba vonulásának egyik feltétele, hogy a kilépő vezetőnek legyenek tervei a nyugdíjas éveire. A családi vállalkozások jellemzője, hogy az üzlet túlságosan a vezetőre épül és nem biztos, hogy fel vannak készülve arra, hogy a jelenlegi vezető kiesik a munkából.
A túlzottan a vezető személyére épülő vállalkozások estében a generációváltás  nehézkesebb lehet. Magyarországi cégek tekintetében több mint 30 százalékban jellemző hogy az ügyvezető igazgató többségi tulajdonos is.

Az új generáció is hagyomány követő – bizonyos területeken

A családi vállalkozásokban a stafétabot átadásának nehézségét okozza és a konfliktusok fő forrásának tekinthet a generációk eltérő vezetési stílusa. Az új generáció jobban hajlik az egyéni erőfeszítések elismerésére, az elődökénél, míg a versenytársak vagy a piaci helyzetek kezelésében a hagyományokat követik.

1 válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. […] utáni államosítások miatt, amikor gyakorlatilag megszűnt minden családi vállalkozás csak első vagy második generációs vállalkozások […]

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.