Bejegyzések

A boldog kapcsolat titkai

/in /by

Az önelfogadás alapvető. Akkor tudunk másokat szeretni, ha önmagunknak is megadjuk ezt. Fogadjuk, el magunkat olyannak amilyenek vagyunk minden jó és kevésbé jó tulajdonságunkkal együtt. Akkor tudunk másokat szeretni, ha előbb önmagunkat megszeretjük.

 Elfogadás és tapintat

Fogadjuk el a másikat! Mindannyian azt szeretnénk, hogy mások fogadjanak el minket és úgy szeressenek, ahogy vagyunk. Ha a párunk felszedett egy pár kilót és van egy kis úszógumija, nem tanácsos minden nap a fogyókúrát emlegetni neki, inkább csábítsuk magunkkal, ha edzeni megyünk. Úgy biztosan több kedve lesz mozogni. Ne felejtsük el kiemelni és megdicsérni az erősségeit, ezzel növeljük az önbecsülését, boldog lesz és biztonságban fogja magát érezni mellettünk.

Merjünk sebezhetőek, lenni. Ne féljünk megmutatni magunkat, mit gondolunk, és mit érzünk. A meghitt kapcsolat alapja, hogy bízzunk egymásban és nem kell félnünk a párunk bírálatától vagy elutasításától. Ez estenként lehet, hogy kockázattal jár, de enélkül nehéz bensőséges kapcsolatot kialakítani.

Gyógyítsuk be magunkban a múlt sebeit

Odaadónak lenni egymás iránt. Ahhoz, hogy valóban sikeres legyen, a kapcsolat hinnünk kell benne, hogy az lesz. Sokan a múltbéli sebeik miatt nem merik felvállalni a valódi érzéseiket és hagynak magunknak menekülési útvonalat, mert nem tudják elhinni, hogy valóban szerethetők. Ha a pár egyik vagy mindkét fele a legkisebb egyet nem értés esetén is a szakítást fontolgatja, az konfliktusokhoz és a kapcsolat széthullásához vezethet.

Mindkét fél kapjon énidőt

Adjunk teret a párunknak. A kapcsolat elején szinte szimbiózisba kerülünk a párunkkal és minden percet együtt akarunk tölteni. Ez némi idő elteltével jó esetben egészséges egyensúlyba kerül. Ha ezt az egyensúlyt nem sikerül megteremteni mindkét fél megelégedettségére az egyik fél általában a férfi gúzsba kötve érezheti magát. Az együtt eltöltött idő ne váljon kényszerré. Töltsünk el néha külön is időt barátokkal, barátnőkkel, így az együtt töltött idő örömtelibb lesz.

Bánjunk bőkezűen a dícséretekkel

Legyünk bőkezűek a dicséretekkel. Ha a párunkat szépnek, okosnak ügyesnek látjuk, ne rejtsük azt a véka alá, tudassuk vele. A dicsérő szavak szárnyakat adnak és a társunkat boldoggá és büszkévé tesszük vele.  Ha ezt az érzelmi igényét nem elégítjük ki bizonytalan és elégedetlen lesz.

Mindazt, amire vágyunk érzelmileg először adjuk meg mi magunk a párunknak. Ha figyelemre vágyunk figyeljünk rá, ha ölelésre vágyunk öleljük meg. Kicsit olyan ez amint a labdajáték: ahhoz, hogy visszadobhassák, nekünk a labdát először el kell dobnunk. Ha figyelünk, a párunkra akkor éreztetjük vele, hogy fontos nekünk és lehetőséget kap rá, hogy ezt könnyebben kimutassa felénk ő is. Ha bizonytalanok vagyunk kérjük szakember segítségét.

Kommunikáljunk

A párunktól kapott figyelmességeket soha ne mulasszuk el megköszönni. Ha közönyösek maradunk letörjük a lelkesedését és nem fogja magát törni, hogy meglepjen minket bármivel is. A kedvesség energiájának is áramlásra van szüksége. Mindenből annyit lehet kivenni amennyit, beleteszünk.

A jó kommunikációról sem szabad megfeledkeznünk. Osszuk meg egymással a nehézségek mellett az örömöket is. Örüljünk egymás sikereinek, és ha tudunk, segítsünk egymást a megoldani valókban. Néha már az is elég, ha meghallgatjuk a párunkat. Legyenek közös programjaink és a közös ünnepekről se feledkezzünk meg.

A szeretetnyelvek sokszínűsége

/in /by

Mindannyian különbözünk, más neveltetéssel, más párkapcsolati mintákkal, másként gondolkodunk, másként érzünk, és máshogyan juttatjuk kifejezésre a szeretetünket is. A legtöbb párkapcsolat és házasság ezek miatt a különbözőségek miatt esik szét és ebben a kommunikáció hiánya is nagy szerephez jut. Nem úgy juttatjuk kifejezésre a szeretetünket, ahogyan a másik igényelné, és nem kérdezzük meg tőle hogyan és mit szeretne, mi tenné boldoggá. Mi kitaláljuk a saját kis eszünkkel és biztosak vagyunk benne, hogy jól csináljuk.

Ismerd meg a párod szeretetnyelvét

Kicsit olyan ez, mint amikor két különböző anyanyelvű ember beszélget és nem értik egymást. A párok nem ismerik egymás szeretet nyelvét és mivel az ő saját nyelvükön nem kapnak szeretetet, ezért nem érzik szeretve magukat. Mindannyian azt a szeretetnyelvet értjük, amelyet gyermekként elsajátítottunk. Ha nem ismerjük, a társunk szeretetnyelvét vagy az nagyon különbözik attól, ahogyan mi kifejezzük felé a szeretetünket akkor ő mindig szeretet hiányban fog élni mellettünk.
A jó hír az, hogy a szeretetnyelvek bármelyike tudatosan is elsajátítható és a párunkét is könnyen megtanulhatjuk. Ha vágyunk a tartós boldog párkapcsolatra, akkor ezt mindenképpen érdemes megtennünk.

Mi a te szeretetnyelved?

  1. Szóbeli elismerés, dicséret, megerősítés. Akik könnyen dicsérnek meg másokat azok saját maguk is vágynak erre. A partnerük úgy tud a leginkább a kedvükben járni, ha elhalmozza őket bókkal, dicséretekkel.
  2. Az együtt töltött minőségi idő is az egyik fontos boldogító tényező lehet a kapcsolatban. A kettesben szervezett programok feltöltődést jelentenek, legyen bármi is a tárgya. Ez lehet közös séta, vacsorafőzés vagy színház. A fontos az, hogy együtt csináljuk, és persze ne feledkezzünk meg valóban jelen is lenni és egymásra figyelni.
  3. Ajándékozás: Vannak, akiknek a kézzel fogható ajándékok nyelvén mutathatjuk ki a szeretetünket. Ennek nem kell, hogy nagy értéke legyen. A gesztus a lényeg. Egy szívecske alakú marcipános csokival is kifejezhetjük a szeretetünket, amivel boldoggá tehetjük a párunkat. Ebből érezni fogja, hogy figyelünk rá és értékesnek tartjuk.
  4. Szívességek: a cselekvésközpontú emberek a tetteket, gesztusokat tartják értékesnek és a partnerük azzal teheti boldoggá őket, ha észreveszi, mire van szükségük és abban nyújt segítséget.
  5. Fizikai érintés: vannak, akiknek a szeret kimutatása az ölelés, átkarolás, simogatás vagy egy csók. Ha ebből eleget kapnak, akkor elégedettek és boldogok lesznek a kapcsolatban.

Ha hosszú életű, tartalmas kapcsolatra vágyunk akkor figyeljünk a párunk szeretetnyelvére és adjuk meg neki, amire vágyik. Meg is kérdezhetjük, mire vágyik, ha bizonytalanok vagyunk.

Szeretetnyelv teszt

 

Helyre lehet hozni!

/in /by

A kialakult vírushelyzet minden életterületünkön minden percében jelen van. Sok a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Mindennapos kérdés, hogy mit hoz a holnap!

Ezek a kérdések a megszokott jól bejáratott minden napjainkra kihatnak. Nemcsak az merül fel, hogy mehetünk-e dolgozni, edzeni, futni, uszodába, vihetjük-e a gyerekeket iskolába, óvodába, találkozhatunk-e a barátainkkal, szüleinkkel és még sorolhatnám.

Otthon vagyunk sok esetben.
Elzárva.
És egyben összezárva is!

Ami az otthoni életünket is megnehezítheti. Hiszen ami eddig viszonylag jól működött az mostanra már….. A problémák felnagyítódnak, kiéleződnek. Túlterhelődünk, elakadunk. Ebben a helyzetben mindez megoldhatatlannak tűnik. Kívülről azonban sok esetben megérthető, megmagyarázható, megváltoztatható.
Ehhez időben kell segítséget kérni.
Nem kell egyedül maradni ebben a bajban sem.

Nem kell egész nap veszekedni, vagy a hallgatásba burkolódzva megvárni amíg kihűl a kapcsolat, kihűl a szeretet.

Hiszen, ha fáj valami elmegyünk a megfelelő szakorvoshoz. Itt is ezt kell tenni.

 

Segítségre lehet szükségetek:

  • már napok, hetek óta ugyanarról veszekedtek és nem juttok előre
  • eddigi konfliktuskezelési módszereitek már nem működik
  • érzelmeiteket már magatok sem értitek, érzitek
  • nehéz a bezártság! Múlt olyan dolgokat hoz felszínre, amivel nehéz együtt élni, megakasztanak
  • egykori vonzalom elhalványul

 

és még sorolhatnám. Ebben a nehéz helyzetben a párunk/családunk támogató jelenlétére van a legnagyobb szükségünk!
Merjük segítséget kérni!
Vigyázzunk egymásra!
Én szívesen segítek ebben!

Kulcsár Krisztina

Mi a nő dolga a párkapcsolatban?

/in /by

A párkapcsolatban vagy házasságban akár akarjuk, akár nem bekapcsolnak a generációs minták. Azt hisszük és persze másoljuk a női felmenőinktől, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha jó feleségként és briliáns háziasszonyként működünk. Naphosszat sikáljuk a lakást, sütünk, főzünk, és a lessük a családtagjaink igényeit. Ezzel el is kezdjük ásni a nőiességünk sírját.

El kell felejteni nőnek lenni?

Automatában működik minden, ami az asszony dolga csak mindeközben a nő elfelejt önmaga lenni. Elfelejt nőnek lenni. Előbb utóbb beszippantják a feladatok és sem ereje sem pénze nem lesz önmagára. Pénzt főleg nem fog magára költeni. Az a családé és a háztartásé. Akkor is, ha ő kereste meg. Kell a gyerekekre, a háztartási kütyükre, hogy még jobban teljesíthessen háziasszonyként. Új ruha cipő szóba sem jöhet, csak akkor, ha már nagyon muszáj. A munkahelyre és a szülői értekezletekre nem kell kiöltözni. Felesleges pazarlás lenne.

Telnek az évek

Eltelik 10-15 év és a nő már nem szeret tükörbe nézni, mert akkor sírhatnékja támad attól, amit lát. A szépségének csupán morzsái maradtak és már nem is érzi magát nőnek. Hová lett? Kiért adta fel? Miért választotta azt, hogy feladja? Mit kell tennie azért, hogy visszakaphassa?

Bűnbakot lehet keresni és ezt a szerepet akár a párunkra is ráoszthatjuk, de nem ő kérte, hogy szolgáljuk, de mivel roppant kényelmes ez a számára ezért könnyedén elfogadja. Nem fogja azt mondani, édesem ne főzzél, mossál és takaríts állandóan. Neki ez kényelmes anyagilag és a komfortérzetét illetően is. Így nem kell sokat erőlködnie. Szépen elcsücsül a fotel mélyén egy sörrel a kezében a mérkőzést bámulva.

Téves nézőpontok alapján működünk

Mindketten tévednek a másik fél nézőpontját illetően, a férfi is a nő is.
A nő tévedése: Meg fog változni! Nem fog!

A férfi tévedése: Úgysem fog elhagyni, nekem bármit lehet! El fog!

Minek kell változni, hogy ez ne így történjen, és mi van, ha nem kell így történnie?

A férfi sem ebbe a nőbe szeretett bele, aki mindig fáradt és olyan, mint a kitaposott cipő: senki sem fűzi. A férfi a NŐ-be szeretett bele. Nőként az lenne a dolgunk, hogy egyre jobbak, érettebbek, tapasztaltabbak és bölcsebbek legyünk. Valahogy ez a dolog leesett a sínről. A nő már túl fáradt ahhoz, hogy nagyszerű és bölcs legyen. A fáradtsága miatt már nem tudj a férfit változásra inspirálni és ezzel ördögi kör keletkezik amelyben egyre mélyebbe kerül a nő és a férfi is. Ilyenkor érdemes külső segítséget kérni, párkapcsolati tanácsadóhoz fordulni.

Mi lehetséges ezen túl?

Mi történik akkor, ha a nő elkezd változni? Sajnos sok kapcsolat nem éli túl ezt, azok a kapcsolatok, amelyek rengeteg feltételhez vannak kötve, és ha ezek nem teljesülnek, akkor csak széttörni tudnak. Kérdés vajon nőként sajnálatos-e ez vagy inkább örüljünk a lehulló bilincsek csörgését hallva? Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz és meguntuk a saját magunk hitegetését, akkor úgyis tudjuk a választ. Ideje felébredni nekünk magunknak és a férfiaknak is. Megváltozott a világ és minden benne. A régi minták nem működnek, eljött az ideje a megújulásnak.

A változás mindenki másban változást generál

Ha megváltozol, akkor minden és mindenki más is változni fog, és ebbe beletartozik a férfi is. Mi lenne, ha mi nők invitálás lennénk a változásra a férfiak számára is? Inspirálnánk a gyermekeinket a saját példánkkal, hogy ők már könnyebben választhassanak mást és tudatosan akarjanak másként élni, mint  a felmenőink. Mi lenne, ha te lennél a nő, aki maga a változás és mindenki mást is erre invitál? Lennél-e a férfi szárnya bilincs helyett és lennél-e az a tér amiben ő is a szárnyad lehet?

 

Párkapcsolati konzultáció: néha nem megy, segítségre van szükség

/in /by

Párkapcsolati konzultáció várja azokat a párokat, akik elakadtak.

De miről is szól a párkapcsolati tanácsadás?

Leginkább a változás iránti vágyról! Segély kiáltásról! Arról, hogy az akadályokat, hogyan lehet megérteni, megoldani, megugrani. Elkerülni a bekövetkezhető legrosszabbat. Hogy működjünk, mint pár, házastárs.

Találkozók alkalmával megtanulunk egymással kommunikálni, együttműködni, megoldásokat keresni, empátiát gyakorolni.

Ne alkudjunk meg azzal, hogy „lehet, másnál is így van….” Akarjuk harmonikusan élni. Figyeljünk magunk és társunk, családunk lelki egyensúlyára, egészségére.

Törekedjünk arra, hogy elkerüljük az elhidegülést, veszekedést, amikor már mindenben a hibát látjuk és végül a megcsalást.

Ne kelljen eldöntendő kérdést feltennünk: Együtt vagy külön?!

Ehhez elkötelezettségre, felelősségvállalásra van szükség. Elkötelezettnek kell lennünk magunk és a párunk iránt. Vállalni a saját dolgainkat, ami rajtunk múlik. Együtt lehet a helyzeten változtatni.

Lehetnek félelmeink, ma még nem látjuk, hogy tudnánk megbocsátani, de törekedni kell rá és akkor sikerülhet. Nyitottnak kell lenni a másik gondolataira, érzéseire. Megértésre törekedni.

Hullámvölgyek a párkapcsolatokban

/in /by

Aki már élt tartós párkapcsolatban megtapasztalhatta a fel-felbukkanó konfliktushelyzeteket. Mit tehetünk, hogy a vitákból konstruktív megoldások szülessenek és ne újabb veszekedésbe torkolló helyzetek?

A konfliktus elkerülhetetlen

A konfliktus a kapcsolat fejlődésének építőköve, az egymás mélyebb megismerését és a kapcsolat fejlődését, gazdagodását szolgálja. Nyilván ez arra az esetre nem vonatkozik, amikor a beszélgetések egymás sértegetésével végződnek. A negatív tartalmú beszélgetések számának növekedésével növekedhet a felek közötti távolság, ami pánik érzését hozhatja magával. Kialakulhat egy félreértéseken alapuló kommunikáció. Alig érzékelhetően, de folyamatosan távolodhatunk a párunktól. A negatív dolgok nagy hangsúlyt kapnak. Hiába próbáljuk egyenesbe hozni a beszélgetéseinket, körbe-körbe járunk. Már apróságok is nagy vitákhoz vezetnek.

Félelem a veszteségtől

Ezek a viselkedési módok a kapcsolat fenyegetettségére adott reakciók. Az egyik fél fájdalmasan éli meg, hogy a partnere nincs jelen érzelmileg, ami rémisztő a számára. A félelem haragot táplál, amire csak védekezéssel vagy támadással, vagy meneküléssel lehet válaszolni. Van, aki lefagy konfliktushelyzetben. Ezek a viselkedési minták sajnos újra ás újra ismétlődnek és a felek egyre fusztráltabbá válhatnak.

Amikor egyre nő az érzelmi távolság

Amikor a partnerek egyike a másikat vádolja, kritizálja, az hátralép, hogy elkerülhesse  a konfliktust. Egyre tovább dolgozik, egyre később jár haza vagy a párja nélküli programokat csinál. Ilyenkor az elhanyagolt magára hagyott fél a kapcsolat elveszítésétől való félelmében további konfliktust generál. Nem veszi észre, hogy a másik fél a távolmaradásával a kapcsolatot igyekszik megmenteni. Azért igyekszik láthatatlanná válni, hogy elkerülje a konfliktusokat, mert fél, hogy azok a kapcsolat végéhez fognak vezetni. Az érzelmi távolság folyamatosan nő. Ez fenntartja, illetve fokozza a partner frusztráltságat, ő is egyre jobban fél a partner elvesztésétől. Ördögi kör. Az egyik fél kapcsolódna, a másik távol marad, hogy elkerülje az ütközést. Mindkét fél egyre feszültebb, mert egyikük sem kapja, meg amire vágyik, békét és kiegyensúlyozottságot a kapcsolatban.

A másik fél sértegetése csak olaj a tűzre

Gyakori, hogy a felek úgy próbálnak kijutni a nehéz helyzetből, hogy fájdalmas dolgokat vágnak a másik fejéhez, ami miatt persze mindkét fél zaklatottabbá válik. Gyakori gond a párkapcsolatokban az egymás hibáztatása. A párbeszéd ilyenkor a panaszkodás. Mindkét fél a saját sérelmeit sorolja, és azzal van elfoglalva, hogy a másik felet meggyőzze a saját igazáról, ami még több feszültséghez vezet.  Ennek többnyire elzárkózás a vége. A fájdalmat okozó partnernek nehéz megnyílnunk, azonban enélkül lehetetlen a közeledés.

Kérjük párkapcsolati tanácsadó segítségét

Nem könnyű, de a változáshoz gyengéden kell egymáshoz közelednünk, és ha szükséges ne szégyelljük párkapcsolati tanácsadó segítségét kérni. Az érzelmeink kifejezése kockázattal jár. A bizonytalan kötődésű emberek számára ez félelmetes, így inkább a rossz dolgokkal nem foglalkoznak, ami még inkább megnehezíti az újra közeledést.

A párkapcsolati feszültség csökkentése

A feszültség csökkentésére jó lehet, ha kimozdulunk a megszokott környezetünkből. A kellemes közös program sok feszültségtől szabadíthat meg és ebben a kellemes légkörben lehetőség nyílik oldott beszélgetésre. Legyünk őszinték, tárjuk fel a legmélyebb érzelmeinket. Nem cél mindent megoldani egyetlen beszélgetéssel, de osszuk meg a párunkkal a félelmeinket és azt is mire van szükségünk. Mindehhez nyugalom és nyitottság szükséges. Fontos, hogy megfogalmazzuk mi az, ami rosszul esik, ezzel fejlődhet a kapcsolatunk. A partnerünk tudni fogja, legközelebb mire kell figyelnie. A másik hibáztatása helyett, inkább a saját érzelmeinkről beszéljünk.

Fejezzük ki az érzelmeinket

A sértettség és fájdalmak magunkba zárásával üresekké és magányossá válunk. A hallagatás látszólag oldja csak meg a dolgokat, de hosszú távon mindenképpen ártalmas. Érdemes kis lépésekben haladni megfogalmazva miben szeretnénk változást. Ezt mindkét félnek érdemes megtennie és a társával kedves hangnemben megosztani.
Többet megmutatni önmagunkból kockázatosnak látszik mégis érdemes a közös jövő érdekében. Ha kettesben nem sikerül megoldani a feszültségeket, akkor érdeme párterápiába kezdeni. Egy külső elfogulatlan párkapcsolati mediátor átsegíthet a nehézségeken.

A megoldás felé vezető út

Az ismétlődő mintázat megtöréséhez tükröt kell tartanunk önmagunknak. Nézzünk, rá őszintén miről szól az a fájdalmas pont, amire rátiportak. A másik fél hibáztatása helyett mindig a saját félelmeinkről és szükségleteinkről beszéljünk. Vállaljuk a felelősséget a saját mulasztásainkért hibáinkért. Ebben a térben megengedjük a másik félnek is hogy hasonlóan cselekedjen és ezzel már el is tudnak illanni a feszültségek.  Fontos, hogy ne gyűjtsük sokáig a sérelmeinket, mert minél több van belőlük annál nehezebb megoldani őket.

 

 

Amikor megingathatatlan az elköteleződés

/in /by

Sajnos akadnak olyan párkapcsolatok, amelyekből már kiveszett minden intimitás, szenvedély és a tisztelet is csupán az elköteleződés maradt meg. A mi családunkban nem divat a válás. Amilyen virágot szakítottál olyat szagolj! Hangzanak el a mélyenszántó bölcsességek, amelyeket sajnos sokan komolyan is vesznek, és benne maradnak teljességgel kiüresedett kapcsolatokban ezzel mindkét felet megfosztva a boldogságtól és a tovább fejlődéstől is. Ennek nem kellene így maradnia. Párkapcsolati tanácsadással, a kapcsolatban rejlő erőforrások felkutatásával újra éleszthető a tűz.

A merev gondolkodás elengedése

A változást a merev gondolkodás elengedése jelentheti. Ha felismerjük, hogy mindig van választásunk és nem kell másolni az anyánk, nagyanyánk mintáit akkor elindulhatunk egy sokkal több örömöt és boldogságot teremtő úton. Ha a magánytól való félelmünkben ragaszkodunk a minket már nem szolgáló kapcsolatunkhoz könnyen kapcsolatfüggővé válhatunk. Ehhez akár elegendő az is, ha elég sokszor hallottuk, hogy egy rosszal is jobb, mint egy rossz nélkül. Az érintett úgy érezheti, nem baj, ha rossz a kapcsolat, de legalább van és különben is másnak még talán ennél is rosszabb.

A gyermekeink példát vesznek rólunk

Amikor két már sok év óta boldogtalan ember él együtt nem gondolnak rá, hogy eközben ugyanilyen boldogtalan gyermekeket nevelnek, akiknek azt a példát mutatják, hogy nem változtathatunk, bármilyen helyzetben is vagyunk. Ezt választottuk és nem választhatunk mást. Szinte már egyáltalán nem beszélnek egymással, a lelkesedésnek szikrája sincsen bennük sem az életük iránt, sem egymás iránt, jó esetben csak unják egymást és mégis együtt maradnak.

Ha az intimitás elveszett

Vannak párok, akik, évek hosszú sorát élik le szex nélkül. Egymásra nem vágynak, de sem a válás nem fér bele a világukba sem a külső szexuális kapcsolat. Fásultak és szenvednek mégsem lépnek tovább. Ilyen esetekben, ha legalább az egyik fél nyitott valamiféle változásra, önismereti tréning keretében jelentős személyiségfejlődésen mehet keresztül, amelynek következtében elindulhat egy változás a pár életében. Ez persze több irányú lehet, vezethet a kapcsolat megújulásához, de a teljes és végleges széthullásához is. Bármelyik változat mindenképpen előrelépést jelent az egy helyben toporgáshoz képest.

Ha látszólag minden jól működik…

Ha látszólag minden jól működik, megvan egymás felé a kölcsönös nagyrabecsülés, beszélgetések, jó szex, közös programok még akkor is felbukkanhat a harmadik. A párkapcsolati terápiás üléseken gyakran hangzik el: „Magam sem értem, miért tettem! Egy szerető megjelenése az elkötelezett kapcsolatokban nagy próbatétel. A média azt közvetíti, hogy a szexuális változatosságot csakis a partnerek váltogatásával élhetjük meg, ezzel nehezebbé téve a szexuális elköteleződést, ami ettől függetlenül lehetséges.

Ha vannak érzelmi tartalékok

Átfogóan tekintve az elköteleződésre tekinthetjük egy komoly, hosszú távú tőke befektetésnek. Azokban a párkapcsolatokban ahol az eddigiekben létezett az egymásra figyelés, a felek hálát és nagyrabecsülést éreztek egymás felé és ezt ki is fejezték, ott komoly érzelmi tartalékok halmozódtak fel. Ez tartalék elegendő lehet arra, hogy egy esetleges botlás után visszaállítható a biztonság és az egyensúly.

Játszópajtások egy életen át

Ez nem születik meg automatikusan, ebbe az évek során folyamatosan energiát fektetnek a pár tagjai és nem csupán az egyikük és nem utolsó sorban, a szexualitásukban is nyitottak a fejlődésre. Ahelyett, hogy máshol keresnék az izgalmat, ami otthon már nem mindig jön magától, hajlandóak energiát fektetni bele hogy egy életen át tartó társasjátékban meg-megújulva elkötelezett párkapcsolatban éljenek.
Megkérdezhetjük önmagunkat: szeretnénk-e egy életen át a párunk játszópajtása lenni vagy inkább mindig más játszótársat keresünk?

 

Megcsaltak, hogyan tovább?

/in /by

Ha már sok éve együtt vagytok, a pároddal elkerülhetetlenül csökken a tűz a kapcsolatban és ezt természetesnek tekintjük. Ez gondot akkor jelent, ha elhitetjük magunkkal, hogy minden a legnagyobb rendben van, mégis másról ábrándozunk. Megfogalmazni nem tudjuk, mi hiányzik, de azt érezzük, hogy valami igazán fontos tűnt el.

A ti párkapcsolatotokban vannak őszinte beszélgetések?

A különböző nézőpontok kicserélése segít egymás jobb megismerésében. A vágyak különbözősége mögött különféle lelki okok rejtőzködhetnek, amelyekre fény derülhet, ha van alkalom megosztani egymással a gondolataitokat, vágyaitokat. Az őszinteség a közös megoldáskeresés, a játékosság és a türelem visszahozhatja a felhőtlenséget a kapcsolatotokba. A jó kapcsolatban a felek kölcsönösen hozzájárulás egymásnak és ez mindkettőjük számára öröm. Ha a kedvesed szereti, ha boldog vagy és tesz is érte, hogy annak lásson, te pedig viszonzod ez remek alapja kiegyensúlyozott kapcsolatnak még akkor is nagyon sok mindenben különbözőek vagytok.

Az igényeink nagyon különbözőek lehetnek, gyakran még a sajátunkat is nehéz beazonosítani. Mindezt a társunk előtt is vállalni különösen nehéz lehet. Ha téma a szex, akkor még nehezebben fejezzük ki magunkat. A szüleink sem tanítottak meg erre és tulajdonképpen mindenhol tabu téma. Szerencsés esetben a pár kialakítja a saját kifejezéseit.

A szerelem köré számos illúzió fonódik, hiszen jó esetben mindent rózsaszínben láthatunk általa. A kapcsolat kezdetén úgy tűnik, örökké fog tartani mégis elég hamar elérkezik a pillanat, amikor már abbamarad a levegő izzása körülöttünk.

Mit tehetünk ilyenkor?

A párkapcsolat bármelyik területét érinti a változás az egyik megoldás a párkapcsolati tanácsadás igénybevétele. Egy külső elfogulatlan szem nem csupán a hibákat látja, és főleg nem keres felelőst , hanem a megoldásra koncentrál. Nemcsak megtalálja azokat, de eszközöket is ad ahhoz, hogy megoldás szülessen és helyre tudjátok állítani a családi békét. Ami nem működik, megtanulhatjátok, hogyan működtessétek.

Minden kapcsolat rendbehozható a ha mindkét fél hajlandó tenni érte. Amit nem lehet megúszni az az őszinte önvizsgálat és a fejlődésre, változásra való hajlandóság. A jelenleg megoldandó feszültségeink mögött ott lapulnak a régebbi sérelmeink, a szülőktől átvett berögződések és gyermekkori élmények. Amit most megoldani kívánunk, az a lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa és a mi megváltozhat az az egész személyiségünk. Ami biztos, hogy nincsen menthetetlen kapcsolat.

Meg lehet bocsájtani?

A jelenleg megoldásra váró dolog mögött jó eséllyel van régebbi sérülés. Akit megcsaltak a jó eséllyel bizalmatlan lesz a következő kapcsolatában is akkor is ha nincs rá oka látszólag. Ha már túl a teher a kapcsolaton mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Az egyik legkényesebb téma a megcsalás, de vajon kinek mi számít annak? A másik sokakat felkavaró kérdés hogy vajon megbocsátható-e és feldolgozható-e a megcsalt fél számára?

Számos téveszme van az igazi férfiról, aki bárkit képes levenni a lábáról és minden nő csak rá vágyik. A valódi nő szerpe ezzel szemben a családi tűzhelyet őrizni a gyermekeket gondozni, mindemellett gondoskodni a férfiról is. a nő hűtlensége megbocsáthatatlan, szétszakíthatja a családot.

A társadalmi sztereotípiák eltűnőben vannak

Ezek a nézőpontok mostanra már elkopóban vannak. A nő is tölthet be vezető szerepet és a férfi is maradhat otthon a gyermekekkel. Mindezzel a hűtlenséggel kapcsolatos sztereotípiák is romba dőltek. A testi örömöket számos ködösítés veszi körül. Ezek a nagy része a társadalmi elvek szemet hunynak a férfi hűtlensége felett és felnagyítják a nőét.
A véleményünk a megcsalásról az, hogy mekkora bűn a szemünkben részben a családi mintán múlik. Ha az anyánk tűrte egész életében, hogy az apánk csalja, akkor nagy eséllyel mi is megteremtjük az életünkben, hogy megcsaljanak. Az ítéletek könnyen megszületnek maguktól is itt az a kérdés mi magunk milyen nézőpontokkal azonosulunk, és mit tekintünk irányadónak.

A férfiak többnyire a test örömei okán lépnek félre. A hódítás a felfedezés a motiváció és hogy újra vadásznak érezhessék magukat, akik megkapják a zsákmányt. A nők az elhanyagolásra adott válaszként lépnek félre általában. A figyelmet, amit nem kapnak meg otthon beszerzik máshol. Ahogyan a férfi női szerepeink változnak, árnyalódnak a motivációk is. Ezeket csak úgy lehet elkerülni, ha vállaljuk a saját felelősségünket és megoldást keresünk bűnbak helyett.

A megcsalás lerombolja az másik fél önbizalmát

Van, aki számára a megcsalás után nincs esély a közös jövő folytatására és van, aki a megalázás ellenére is kitart a párja mellett. A hűtlenség mást és mást jelenthet a felek számára, de mindenképpen önbizalom romboló hatása van és rávilágít, hogy zavarok vannak a kapcsolat működésében. A valóság meglátása a realistáknak könnyebben megy. A megcsalásnak mindig vannak előjelei, amit észre lehet venni és az nem látja meg a ki struccpolitikát folytat.

Aki nem akar látni, sokkolhatja hír vagy a látvány, hogy megcsalják, és a feldolgozás is nehezen megy. Az illúziók között élőt a padlóra küldheti, ha megtudja, hogy megcsalták. a feldolgozás egy folyamat, ami esetenként hosszú időt vesz igénybe. Ebben sokat segít az önismeret fejlesztés, ha a megcsalt fél őszintén rá tud nézni mi az, amivel ő hozzájárult a történtekhez. A kapcsolatok töredékében hibás csupán az egyik fél. Azokból a kapcsolatokból ahol félrelépés történik, többnyire hiányzik az őszinteség, az elfogadás a megoldások keresése. Ha a megcsalt fél nem önálló, mindenben a társától függ akkor a trauma sokkal nagyobb.

Új alapokra építve

A traumával valahogyan mindenképpen szembe kell nézni a feleknek és választhatnak, hogy megpróbálják feldolgozni és új alapokra helyezve folytatják a kapcsolatot vagy különválnak az útjaik. A probléma szőnyeg alá seprése megmérgezi a bizalmat a másik nemmel kapcsolatban és a saját lelki békénk is csorbát szenved.

 

Hatékony kommunikáció a párunkkal

/in , /by

Mi nők folyamatosan tanuljuk a férfi működését a saját tapasztalataink alapján. A változásaink magukkal hozzák a kapcsolataink változásait is. Senkit sem változtathatunk meg saját magunkon kívül. Ha változásra vágyunk, akkor először nekünk kell változnunk, ezzel invitálva a hozzánk kapcsolódókat is a változásra. Hogyan érdemes ehhez hozzákezdeni és mi az, amit inkább ne válasszunk?

Ne akarjuk eldönteni helyette mit, csináljon!

A férfiminőség aktivitás, cselekvés. Az okos nő nem mondja, meg a férfinak mit kell csinálnia. Az igazi férfi ezt nem is engedné. A legjobb, amit tehetünk, ha megbízunk a férfiban, a döntéseiben és a tetteiben még akkor is, ha nem értünk vele mindenben egyet.  Nem biztos, hogy tökéletes lesz a végeredmény vagy pontosan olyan lesz, mint amilyenre számítottunk, de nem ez a lényeg. Ami a legfontosabb, hogy ne vegyük ki a férfit az erejéből azzal, hogy megmondjuk, neki mit csináljon. A férfi vezet a nő pedig követi lehetőséget adva arra, hogy hogy mindenki a saját szerepénél maradhasson. A férfi legyen férfi, a nő pedig nő. A bizalommal, amivel a férfit megajándékozzuk, elérhetjük, hogy a véleményünket kérje. Ilyenkor gyakorolhatjuk a megengedést. Az is jó, ha hallgat ránk és azt teszi, amit mondunk, és az sem okoz gondot, ha végül mást választ.

Engedjük el az elvárásainkat!

Az elvárások és utasítások ellenállást fognak kiváltani ezzel ugyanis megfosztjuk a szeretett férfit a szabad választásától. Ha eredetileg az volt a szándéka, amire kértük akkor sem tanácsos hangot adni az elvárásainknak, mert letörhetjük a lelkesedését. Mi lenne, ha mostantól amit eddig felszólító módban kértünk mostantól kéréssé gyúrnánk át? A kérésben szabad választás van, és szabadság íze van.
A: te mit gondolsz, mi lenne ha?
Az így kezdődő kérdések módot adnak arra, hogy a férfi megfontolja őket és nem érzi sarokba szorítva magát, hogy muszáj azt tennie, amit te szeretnénk, hogy tegyen.
Ha segítségre van, szüksége a hogyan-ban a kulcsarkrisztina.hu oldalon megtalálja.

Ne játsszuk a megmentő szerepét!

Ha meg akarjuk menteni a párunkat és helyt állunk helyette megfosztjuk az erejétől. Kitépjük az oroszlán bajuszát, karmait és kihúzzuk a fogait. Hogyan lehet tisztelni egy minden erejétől megfosztott uralkodót? Leginkább sehogyan. Ma már nem hal éhen a nő a férfi nélkül mégis jó, ha hagyjuk, hogy a férfi saját erejébe beleállva teremtsen anélkül, hogy ránk támaszkodna. Ez nem a támogatásunk hiányát jelenti, pusztán csak annyit hogy hagyjuk érvényesülni és hagyjuk, hogy a férfi, férfi lehessen az oldalunkon, hagyva, hogy használja az erejét és egyenrangúnak érezhesse magát a kapcsolatban. A szánalom, a megmentés felsőbbrendű nézőpontok, amelyek megbontják a harmóniát. Vele együtt teremtsünk ne helyette. Használjuk a hatékony kommunikáció eszközeit.

A férfi nem gondolatolvasó

Tipikus női viselkedés hogy azt hisszük a férfi képes olvasni a gondolatainkban. Magától ki tudja találni a vágyainkat. Ha elvárások nélkül képesek vagyunk megfogalmazni mit szeretnénk sok sértődést és duzzogást megspórolhatunk. Életünk  párjának pedig megkönnyíthetjük a dolgát, hiszen ő boldoggá akar tenni minket és szívesen tesz a kedvünkre, csak kérnünk kell. Fontos hogy a kérés ne az elvárás, követelés teréből érkezzen. A megengedés terében a férfi választhat és örömmel megteszi, amit kérünk. Ha mégsem akkor az elgondolkodtató a kapcsolat minősége szempontjából. Ha külső segítségre van szükségünk a tisztánlátáshoz vegyünk részt párkapcsolati tanácsadáson.

Ikerláng, lélektárs

A férfiak többnyire gyakorlatiasak és racionálisak és nehezen emészthető a számukra, ha spirituális elméletekkel tömjük őket. Olyan információkat érdemes átadni a nekik, amit meg is tudnak hallani. A megfoghatatlan előző életekre vonatkozó sztorik értetlenséget vagy közönyt váltanak, ki legrosszabb esetben falakat épít ellenük a saját védelmében a kedvesünk.

Derítsük ki őt milyen témák foglalkoztatják és legyünk ezekben kissé jártasak. Mi az a megoldás, amit csak mi tudunk? Mi az a legegyszerűbb és legnagyszerűbb mód, ahogyan ezt átadhatjuk a számára? A gördülékeny nő-férfi kommunikáció elsősorban a nő kezében van. A nő sokat tud tenni érte, hogy olajozottabb és hatékonyabb legyen az információáramlás.
Az önismereti tréning nagy hozzájárulás lehet a fejlődésünkhez.

Legyünk mi magunk az az elvárás nélküli tér amiben a férfi bele tud állni az erejébe és férfi lehet mellettünk és közben támogathatjuk a teremtő női erőnkkel anélkül hogy gyengítenénk. Válasszuk a nyertes-nyertes pozíciót.

 

Hogyan előzhetjük meg a válást?

/in /by

Az udvarlás szakaszában és az esküvő környéki eufóriában senki nem gondol arra, hogy ez a csodás idill egyszer véget is érhet és a pár tagjainak szétválhatnak útjai, a kapcsolatnak válás lehet a vége.  A szerelem hatalma végtelen vagy mégsem?
Ma Magyarországon a házasságok nagy része válással végződik és a helyzet évről évre rosszabb lesz.
A válás bármilyen békés is mindig kudarc. Mindkét fél számára nehéz és sebet ejt a lelkünkön. Szükségtelen úgy tenni mintha nem viselne meg és magunknak főleg nem érdemes hazudni.

Az önismeret sokat segíthet

Igényel némi önismeretet megfelelően értékelni magunkat és tisztán látni a céljainkat. Egy biztos lábakon álló párkapcsolat erőssé tesz, harmóniát teremt bennünk lélekszinten. Mindannyian erre vágyunk, hogy táplálva és védve legyünk és mi is megadhassuk ugyanezt a párunknak. A nő a férfire vágyik a férfi a nőre. Az hogy a kapcsolat mennyire lesz, kiegyensúlyozott függ a motivációtól is, amire alapozták. Sokan saját maguk sem ismerik fel, hogy pusztán birtoklási vágyból vagy egy helyzetből való menekülési út gyanánt kötnek házasságot. Ezzel sajnos már a házasságkötés napján megtették az első lépést a válás felé, ami nem jelenti azt, hogy a szerelmi házasság nem végződhet így.

A hétköznapok taposómalma

A hétköznapok taposómalmában minden kapcsolat próbára van téve. A rózsaszín köd feloszlik és marad a csupasz valóság. A pár mindkét tagjáról kiderül, hogy nem hibátlanok és ezzel a másik félnek is szembe kell nézni, leszámolni az illúziókkal. Ha az önismeretnek már eljutottunk egy szintjére, akkor nem csalódunk. Ha nem akarjuk megváltoztatni a párunkat emellett hajlandóak vagyunk a birtoklás és kisajátítás nélkül szeretni, akkor működhet a kapcsolat. A szeretet elfogadó, megbocsájtó és nem ad teret az önzésnek.

Együtt is maradjunk egyéniségek

Mindannyiunknak megvan a saját világképe, nézőpontjai, egyedi értékrendje, amihez ragaszkodunk, és senki nem vágyik rá, hogy ezeket bárki más felülírja vagy megkérdőjelezze a helyességüket. Ezektől vagyunk egyéniségek. Egy jó kapcsolatban megengedés van a felek között a különbözőségeikben is.

Jó, ha tiszteljük egymás határait és csak odáig megyünk el a párunk megismerésében ameddig ő jónak látja. Mindenkinek vannak olyan belső titkai, amit nem oszt meg könnyedén másokkal ezt tartsuk tiszteletben. Amikor eljön rá az idő, amiben érintettek vagyunk úgyis meg fogjuk tudni. Az erőszakos tolakodó kíváncsisággal csak a távolságot növeljük és sebet ejtve a társunk lelkén a válás felé vezető úton haladunk egy lépést. Ha a párunk felé elfogadással fordulunk, tapintatosak vagyunk vele és megértők akkor tartós kapcsolatra számíthatunk, ami akár örökké is tarthat.

Kezeljük a helyén az egónkat

Az egónk elő tolakodik időnként és ilyenkor nehéz fenntartani ezt a kellemes állapotot. Ilyenkor jó résen lenni és elcsípni önmagunkat, tudatosan kezelve a kellemetlen helyzeteket. Az egonk azt mondja, a párunknak olyannak kell lennie, mint nekünk. Ha valamit nem ugyanúgy tesz, akkor a nem helyes. Persze a józanész szabályai tudatják velünk, hogy ez nem így van, de automata üzemmódban önzők lehetünk. Tegyünk, azért ahogy a tudatosság hassa át a kapcsolatunkat, ne csak véletlenszerűen reagáljunk. Minél inkább a saját képünkre formáljuk, a társunkat annál messzebb kerülünk tőle még akkor, ha ez nem látványos.

A közös gyermek összetart?

A házasságok természetes velejárója a közös gyermek vállalása. Számos esetben a kapcsolat megromlása utáni együtt maradást is az erre való hivatkozással választják a pár tagjai. A gyermek akkor is érzékeli a harmónia hiányát, ha kínosan ügyelünk minden szavunkra és mozdulatunkra. Az anyagi függés is gyakran oka a párok együtt maradásának. Ilyenkor a megalkuvó fél a helyet hogy beleállna az erejébe és a saját lábára állna, a teljes függést választja. Talán kényelemből talán félelemből.

Tiszteljük egymás határait

Az egyén határainak tartós megsértésének érzelmi robbanás lesz előbb vagy utóbb a következménye és a lelkében megtiport fél kilép a kapcsolatból.
Ilyen határsértés például a félrelépés, az italozás illetve a szerencsejáték. Az ego segít megőrizni a saját identitásunkat akár olyan mértékben, hogy kiüresedhet a kapcsolat és eltávolodnak egymástól a felek. A párkapcsolati tanácsadás is segíthet együtt maradni ha mindkét fél nyitott erre.

Kemény önismereti út: a válás

A fentek mindegyike váláshoz vezethet, amit egyénfüggő ki hogyan dolgoz fel. Van, aki könnyen megáll a saját lábán is és van, aki összeroppan. Bármi is legyen a végeredmény a válás fontos lecke önmagunk mélyebb megismerésére.
Ha már valóban nem megy, tovább együtt igyekezzünk méltón, egymást továbbra is tiszteletben tartva elköszönni egymástól megőrizve mindazt a jót és szépet, amit együtt átéltünk. Ebben is kérhetjük a szakember segítségét ha szükséges.